Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
2. Duzzasztóművek
A gátfőnek, ill. parti pillérnek szerepe van a kezelőhidra való feljutásban is. Amennyiben a hullámtéren épült a magaspartig, vagy az árvédelmi töltésig nyúló bejáró rámpán át, vagy ha ilyen épitése árvizvédelmi szempontból megengedhetetlen bejáró hiddal, esetleg csónakkal oldják meg az ár- viz alatti személyzet cserét. A pillérek hosszúsági méretét a statikai viszonyok, a mozgógát, az ideiglenes elzáró szerkezetek mérete és rendszere, nem utolsósorban a hidraulikai követelmények szabják meg. A felsoroltak természetesen a szélességi méret szempontjából sem közömbösek. A pillérek szélességének csökkentése hidraulikai okokból igen fontos. Szélesebb pilléreknél már az oldalfalaknál függőleges tengelyű leváló örvénysorok keletkeznek. Az örvénysorok tengelyvonala bizonyos szöget zár be a pillér hossztengelyével. Ennek következtében a szomszédos pillérek között az alvizoldali mederszakaszon a függőleges tengelyű örvények (fúró örvények) jelentős mértékű kimosást okozhatnak. Az örvénysorok több esetben a keletkezés helyétől számított 50-100 m távolságig megtartják formájukat, a szomszédos örvénysor örvényeivel esetleg interferálva erősíthetik egymást. Ez a jelenség más kedvezőtlen hatásokkal párosulva tetemes alvizoldali kimosást (esetleg 15—20 m nagyságút!) okozhat. A keletkező örvények méretét, az örvény sorok alakulását döntően befolyásolja a pillérek alsó végének a kialakítása. Régebben a félkör formájú lekerekités (2-37. ábra, c részlet) volt az uralkodó. A szélességek is tetemesek voltak, elsősorban a felhuzószerkezet ill. a gáttáblák nagy fülkemélység igénye miatt. A fejlődés iránya az alvizoldali pillérvég hidraulikusabb formájú kialakítására (a részlet), majd az un. falfarok formájú profil (b részlet) építésére vezetett. Az utóbbi vékony pillérmérettel párosulva határozottan lecsökkentette az örvények nagyságát, az örvénysorok hatástávolságát. Bizonyos körülmények között az örvények már az örvénysorok találkozási pontja előtt kioltódnak (felemésztődnek). A pillér a kezelőhíd terhén kívül az egész duzzasztömüvön átmenő darupálya támaszaként jelentős erőkét viselhet. A darupályán mozgó daru emeli be és ki a fenntartáshoz szükséges alkatrészeket, gépeket, mozgatja az ideiglenes elzáró szerkezeteket. Ugyancsak a pillérek adnak helyet a gáttáblák befagyását megakadályozó fütő rendszernek is. A kezelőhiddal szemben újabban üzemi hidak épitése terjed. Ez már gépkocsival történő személy és teherszállításra is alkalmas. Az üzemi hidat gyakran szekrénytartóként alakítják ki, melynek egyik részében az energia ellátó rendszereket, fűtő-, tűzoltó-, ivóvíz vezetékeket stb. helyezik el, a másik részét pedig közlekedési célokra tartják fenn. Az üzemi hidat ritkán építik közúti Ilidként is, elsősorban biztonsági okokból.
