Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

2. Duzzasztóművek

A 2-35. ábra siktábla kialakításokat mutat. Az a megoldásnál a fülke keskeny, a tábla felhúzáskor gyalult fémfelületen csúszik. A b vázlatnál lát­ható, hogy minden egyes főtartónál görgő van, ami a támasztósinen mozog. A fülkeméret itt már kissé növekedik, mégpedig nemcsak hossz-, hanem ke­resztirányban is. A c részlet görgőkocsira támaszkodó gátat, a d ábrarész­let pedig 1-1 összekapcsolt görgőkocsira saruval támaszkodó nagyméretű gátszerkezetet szemléltet. Jól látható, hogy a fülkeméret nagyobb lett. A jelentős, sokszor koncentráltan átadódó erők miatt - különösen jár­ható fülkéknél - a keletkező nagy igénybevételeket különleges vasalással, és legalább B 280 jelű beton alkalmazásával kell felvenni. A fülkének nem­csak a helyes statikai tervezése, hanem a kivitel jó megszervezése is igé­nyes feladat, hiszen a nagy betonszilárdság biztosítása mellett a fémszerke­zetek mm pontosságú beállítását kell megvalósítani. Mászható pillérfülkére (2-36. ábra) jelentősebb méretű gátszerkeze­teknél van szükség. Ezeknél fokozottabban kell ügyelni a görgők kifogástalan működésére, kenésükre. Télen gyakran szükségessé válhat a mozgógát fagy elleni védelmének megszervezése, illetve bizonyos szerkezeti elemeknél a dermedt kenőanyagok viszkozitásának növelése, a fagyott részek eltávolítása. Fontos, hogy a pillér felső és alsó részének statikai együttműködését megoldjuk. Statikailag igen kedvezőtlen az az üzemállapot, amikor a pillér egyik oldalán az egyik tábla duzzasztási helyzetben van, a másik oldali táb­la felhúzása pedig éppen elkezdődik. Emiatt, valamint a más okokból fellépő egyenlőtlen terhelésekből származó egyoldali húzás felvételére a pilléreiké­vel gyengített helyeken keresztirányú acélbetétekre van szükség. Erre a helyre nyílás áttörést, lépcsőt ne tervezzünk. A pillér felső részén foglal helyet a gépkamra. A gépkamrában elhe- lyezett mozgató berendezések alátámasztásánál nagy nyomóerők keletkez­nek. Ügyelni kell a jó teherelosztásra, a lerepedési veszély ugyanis nagy. Ezt a szerkezeti részt nemcsak a fülkék, hanem a járó lépcsők, kezelő ak­nák is gyengítik. A táblák felhúzásakor a függőleges terheken kívül a szél- nyomásból adódó terhekkel is számolni kell. Az üzemi hid (1. 2-34. ábrát) a javításokhoz szükséges alkatrészek, berendezések, anyagok, az energia ellátás vezetékeinek, a kezelőszemély­zet közlekedésének lehetővé tételére épül. Többször a gáttáblák vészhely­zetben való kézi felhúzására szolgáló berendezések, munkaállások elhelye­zését itt oldják meg. A pillér alvizoldali részén - a mozgőgáttól megfelelő távolságra - hor­nyokat építenek, az ideiglenes elzárőszerkezet céljára. Ez esetleg bizonyos szerkezeteknél (lásd később) el is maradhat. A gátak partba való bekötését a gátfők biztosítják. Erre épül a parti pillér. A gátfő szárny és bekötő falakkal egészül ki (1. 2-34. ábrát). Ez kö- rülmosás ellen, a szivárgási ut meghosszabbítása ill. vízterelő elemként szerepel. Gyakran ebben helyezik el a hallépcsőt, vagy halliftet is (lásd ké­sőbb). A pilléres rész kialakítása egyébként hasonló a mederpilléréhez.- 47 -

Next

/
Thumbnails
Contents