Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
2. Duzzasztóművek
hoz közelálló, és előre megfelelő pontossággal nem is számítható rezgéseket elhangolja, ezáltal az egyenlőtlen süllyedés, káros talajszemcse átrendeződés okozta feszültségek keletkezését megelőzi. Méreteit tehát elsősorban nem statikai szempontok indokolják. Az alaplemez készülhet pillértől- pillérig küiön-külön mezőkben, vagy monolit szerkezetként. Az utóbbi időben hazánkban is terjed a nagy hosszúságban épülő monolit szerkezetek alkalmazása. A Kiskörei Vízlépcső alaplemeze például 146 m hosszúságban, dilatációs hézag nélkül épült. Dilatáció nélkül épült a Sió torkolati mü is. Az alaplemezt - megfelelően méretezett acélbetétek kiosztása után - rendszerint nagyobb összefüggő mezőkben készítik. A keletkező feszültségeket a hagyományos acélbetét elrendezéssel szemben un. köteges acélbetétekkel veszik fel. Jelentősebb méreteknél a betonozást bizonyos tömbkiosztás szerint, munkahézagok tervezésével, szakaszosan építik. Az alaplemez magja vízzáró vasbetonból készül, bár nagy vastagság esetén a betontestnek azon a részén, ahol csak a beton súlyára és elhangoló szerepére van szükség gyengébb minőségű un. tömegbetont alkalmaznak (1. 1. 2 fejezetek). A 2-32. ábra háromféle alaplemez kialakítást szemléltet. Mindegyik alapleméz küszöb részén a gát folytonos, vízzáró felfekvését biztositó acélból készülő gáttámasztó küszöb látható. A gáttámasztő szerkezet részére fészket hagynak ki. A fészekbe csak az acélbetétekhez hegesztett lekötő karmok nyúlnak be. Ehhez rögzítik a gáttámaszt, majd un. másodlagos betonozással véglegesen bekötik az alaplemezbe. A gáttáblán átbukó, vagy a táblák alatt nyomással átfolyó viz sokszor a 8-15 m/s sebességet is elér. Ez a sebesség - különösen ha a viz erősen hordalékos - komoly rongálódást okozhat. Ennek elkerülésére bazalt zúzalékos, nagyszilárdságú kopóbeton (v. keménybeton) réteget alkalmaznak. Vastagsága 20-30 cm lehet (1. 2-32. ábra a, b ábrarészletét). Védekezni lehet még jőminőségü, kopásálló faragott idomkő beépítésével is (c ábrarészlet). A kopó- és a szerkezeti beton építésére értelemszerűen vonatkoznak az 1.2 fejezetben foglaltak. A 2-32. ábrán bemutatott alaplemezeknél látható, hogy a küszöb után az alaplemez felső részét kissé lesüllyesztették, és energiatörő fogakkal látták el. Erre a vizpárna kialakítása, illetve az energia minél rövidebb szakaszon való megtörése miatt van szükség. Az alaplemezen foglal helyet a gát emelt küszöbe is (2-33. ábra). Tulajdonképpen az állőgát szerepét tölti be. Magasságát árvízi visszaduzzasz- tó hatása befolyásolja. Alkalmazásával a mozgőgát szerkezeti mérete, a fel- huzóerő szükséglet, ezen keresztül a költségek tetemesen csökkenthetők. A 2-33. ábra a. részlete régebbi tipusu küszöbkialakitást mutat. Ez a változat hidraulikai szempontból előnytelen, árvízi visszaduzzasztása nagy, a műtárgy vizemésztése rossz. Ezzel szemben az ábra b. részletén látható hidraulikus profilú küszöb áramlási szempontból kedvező, jó vizrá43
