Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
2. Duzzasztóművek
a pillérekben levő szabályozható telesrdcópcső segítségével végzik, mellyel a gátliregben uralkodó nyomást lehet változtatni. A nyergesgát (2-28. ábra) a magasküszöbhöz csapágyazott rendszerekhez tartozik. Két táblája az alája vezetett viznyomás hatására helyzetét változtatja, a felvizfelőli tábla az alvizoldali hátán gördül. A gát hátán átrohanó viz a szerkezeti adottságok következtében kritikus vízmélységgel folyhat le. Ha a felvizoldali vizet a gát alá vezetjük olyan nagyságú felhajtóerő keletkezik, amely a gátat megemeli. Amennyiben a gáttábla alatti viz szintjét valamilyen módon szabályozzuk, akkor a legnagyobb duzzasztást biztosító üzemállapoton kívül közbenső helyzetben is rögzíthetjük a gátat. Ilyen megoldású hazánkban a Nicki gát is. 2.37 A tüsgát A tusgátak a régi tipusu gátak sorába tartoznak. Létesítésüket építésük egyszerű volta, valamint olcsóságuk indokolta. Elsősorban a hajózás céljait szolgálják. Segítségükkel létrehozott kismértékű duzzasztás javított a rossz gázlóju folyók hajózási lehetőségein, sőt többször öntözési célú vízhasznosítást is lehetővé tett. A gátszerkezet (2-29. ábra) bizonyos távolságokban elhelyezett és az alaplemezhez csuklóval kapcsolódó támasztó keretből, valamint alul tütá- masztó horonyba, felül a támasztó keretre felfekvő tűkből áll. A támasztókereteket oldalirányban az összekötő láncok, illetve a megfelelően hozzájuk fogott kezelőhíd elemek biztosítják. A duzzasztást a tűk számának csökkentésével-növelésével szabályozták. Árvízkor a tűket felszedték, a kereteket a keret fülkébe fektették.- 37 2-28. ábra A Nicki nyergesgát vázlata
