Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
2. Duzzasztóművek
tését is lehetővé tette. Felhuzőerő szükséglete kicsi, mivel a viznyomások eredője átmegy a henger középpontján, ami segíti a gát felemelését. A billenőlap segítségével való vizátbocsátás hidraulikai előnyei párosulnak a hengeres gát jő műszaki tulajdonságaival. 2. 35 Billenőtáblás gátak A billenőtáblás gátak alsó vége a megfelelően csapágyazott és az alaplemezbe bekötött tengelyhez van erősitve. így a folytonos megtámasztás éppen a legnagyobb nyomások helyén valósítható meg. 1—5 m vizoszlopmagas- ság tartására alkalmas, szinte korlátlan méretű szabadnyílás mellett. Egy és kétoldalről egyaránt mozgatható, mozgatóerő szükséglete a viznyomás- nak mintegy fele. Megfelelő támaszfülke esetén az elzárt nyílás teljesen szabaddá tehető, ami többcélú (vizlebocsátás, hajózás) hasznosítást tesz lehetővé. A 2-25. ábra, a részlete egyszerű sik billenőtáblás gátat szemléltet, fogasléces mozgatőberendezéssel. A gát alsó részénél az emelt küszöb mögött helyezkedik el. Vízzárását itt és oldalirányban kell biztosítani. A 2-25. ábra b részlete halhas szelvényű billenőtáblás gátat mutat. Nagyobb gátmagasság, torziós igénybevételek esetében kerül beépítésre. Az ábrán látható megoldásnál a mozgatás lánccal történik. A 2-26. ábra ugyancsak halhas kialakítású mozgó gátszerkezetet mutat. Jól látható, hogy az emelt küszöb mögötti fészekben helyezték el a gát tengelyét. A csapágyak álló részét tartó házat másodlagos betonozással helyezik el. Teljes nyitás esetén a gát a táblatámasztón nyugszik. A gáttábla felső végén sugárbontő berendezés van, amely a lebukó vizsugarat megbontja, a viz ütő erőinek koncentrálódását csökkenti, a vizsugár alatti tér bele- vegőztetését elősegíti. 2.36 Magasküszöbü gátak A magasküszöbü gátak lényegében a vízfolyás fenékszintje fölé emelkedő álló gáton nyugszanak, vagyis bizonyos mértékű duzzasztás már eleve biztosított. Erre a kezdeti duzzasztásra azért van szükség, mert a mozgógát alaphelyzetből való felemeléséhez a viznyomás igy állítható elő. Ismertebb típusai a szektor és a nyerges gát. A szektorgát egy olyan henger szektor része, ahol a vízzáró lemez a henger palástja (2-27. ábra). A henger tengelyvonala a gát forgástengelyében helyezkedik el. A gát hátlapja teljesen zárt, de az alatt levő gátüreg teljesen nyitott, hogy a gát belsejében a megfelelően szabályozott viznyomás érvényesülni tudjon. Alacsony alviznél a felviz oldal felől vezetik a vizet a gát alá, mely felemelkedik és duzzasztóként működik. A gát süllyesztését- 34
