Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
5. Völgyzárógátak
A hasznosítás módjánál törekedni kell a komplex vízhasznosításra. Ivó- és ipari célú tározással jól megfér a sporthorgászat, az árvizi csucs- vizhozamok mérséklése. Ipari és öntözési célú tározásnál szóba jöhet a vizisport, a horgászat, üdülőkultura, árvizcsökkentés stb. Megkell emliteni az un. vésztározókat is, amelyek bizonyos valószi- ntiségü árvizeknél az árvizi csucsvizhozamnál jelentkező rövid idejii csucs- vizállás csökkentésére szolgálnak. Az üzem jellege szerint lehetnek állandó és időszakos (napi, napszaki, heti stb.), valamint teljes,éves és rövidebb kiegyenlitésii tározók. A következőkben a tározógátakkal kapcsolatban néhány alapfogalommal ismerkedünk meg, melyek elsősorban a tárgyunkat képező völgyzárógátakkal kapcsolatosak, de értelemszerűen kiterjeszthetők más tározó tipusoknál épült létesítményekre is. A hegy- és dombvidéki tározón a völgyzárógáttal elzárt völgynek azt a részét értjük, melyet a tározott viz elönt. Amennyiben a tározót saját vízfolyása táplálja fővölgyi, ha vizét máshonnan is kapja, mellékvölgyi tározónak nevezzük. A hegy- és dombvidéki tározók különböző anyagú és rendeltetésű műtárgyakkal rendelkeznek. A völgyzárőgát biztosítja a tározást, a fölös vizek elvezetéséről az árapasztó gondoskodik, a vízhasznosítást a vizkivételi vagy üzemvizlebocsájtó műtárgy végzi stb. A következőkben a völgyzárógátakról, majd a tározó további műtárgyairól lesz szó. Sokszor nem lehet a különböző rendeltetésű műtárgyakat a völgyzárógátaktól elésen elkülönítve tárgyalni, mivel azok gyakran szerves részét képezik. A tározókat oldalirányban völgyoldalak határolják, bár arra is sor kerülhet, hogy a mellékvölgy védelmében töltést építenek. 5.2 Völgyzárógátak szerkezete A völgyzárógát a völgy szelvényéi zárja el (5-1. ábra) és a viz szintjét az árvizi szint fölé emeli A völgyzárőgátat a völgy topográfiailag alkalmas helyén, rendszerint völgyszükületekben létesítik. Azonban ez önmagában még nem döntső szempont, mivel a tározó helyét a gazdasági, műszaki és a természeti adottságok együttes figyelembevételével szabják meg. A tározőtérrel kapcsolatos elnevezéseket az 5-2. ábrán mutatjuk be. A duzzasztási szintet á tározó kiépítettségének megfelelően hidrológiai számítások alapján határozzák meg. E felett van az árvizi tulduzzasztási szint, ami akkor alakul ki, amikor a telt tározóra meghatározott valószínűségű árvíz ráfut. Erre a valószínűségű vízhozamra építik ki az árvizlebocsájtó műtárgyakat. A tározóra természetesen ettől nagyobb rendkívüli árvíz vagy a- 184 -
