Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
4. Vízerőhasznosítás
4.2 Vízerőművek osztályozása A vízerőműveket a következők szerint csoportosíthatjuk: A hasznosítható esés alapján megkülönböztetünk kis-, közepes- és nagyesésü vízerőműveket (4-4. ábra). A vízerőmű kisesésü, ha H ^ 15 m (4-4/a. ábra), közepes esésű, ha<15 H <C50 m (4-4/b. ábra), nagyesésü, ha H — 50 m (4-4/c. ábra). A teljesítőképesség szerint megkülönböztetünk törpe P < 100 kW-kis 100 < P < 10000 kW közepes 10000 < P < 100000 kW nagy P > 100000 kW teljesítményű vízerőműveket. Műszaki szempontból megkülönböztetjük azokat a vízerőműveket, amelyek tengerek, tavak, valamint a folyóvizek energiáját hasznosítják. Az előbbiek közé soroljuk az apály-dagály erőmüveket. A termelt energia jellege szerint beszélhetünk alaperőmüről, csucs- erőmüről. Az alaperőmüvek egyenletes alapterheléssel dolgoznak, a beépített teljesítőképességet jól kihasználják. A csucserőmüvek a mindenkori csúcsterhelések energia szükségletét fedezik. Nagyon gazdaságos megoldás, amikor a hőerőmű alaperőmüként, a vele együttműködő vízerőművek csucs- erőmüként dolgoznak. A hőerőmű ugyanis nem képes gyors felfutású energiatermelésre, hanem ehhez hosszabb idő szükséges. A vízerőmű viszont néhány perc alatt képes felfutni és c sues raj áratva fedezni az energia igényt. Üzemvitel szerint beszélhetünk önálló és együttműködő vízerőműről. A vízerőművek energiafogyasztásának összhangban kell állnia a kapcsolódó vízfolyás vízjárásával. A vízfolyás különböző vízhozam ingadozásait a vizerőtelephez tartozó tározóval lehet kiegyenlíteni. A tározó lehet napi, heti, évszakos, éves stb. kiegyenlitésű tározó. A tározás szerint megkülön- böztethetűnk tározó nélküli, medertározásos és tározómedencés vízerőműveket. A tározás nélküli vízerőművek az érkező vízhozamot hasznosítják. A medertározásos vízerőmű rendszerint csak rövidebb időszakok (napi, heti) vizhozamingadozásait, mig a medencetározásos vízerőmű általában hosszabb időszak vízhozam változásait egyenlíti ki.- 160 -
