Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
3. Vízfolyások lépcsőzése
nyel, hordalékos vízfolyás esetében pedig az eltömődés veszélye nagy. Sokszor a gazdaságosság (szikla fenék stb.) szab határt alkalmazásának. Fenék- töltő-liritő rendszert láthatunk a 3-10. ábrán. A töltő-Uritő nyilások töltése- Uritése lehetséges a hajózsilip oldalfalában körlilfutő csatornák segitségével a hajózsilip hossztengelyére merőleges leágazással (1. 3-10. ábrát), a hajózsilip tengelyével párhuzamosan haladó csatornákkal, melyek a fenéklemez alatt haladnak, és a töltő-Uritő nyilások erre merőlegesek. (3-13. ábra). Oldaltöltésü rendszerek kisebb alapozási mélységgel, hordalékos vízfolyások esetében épülnek. Hátránya azonban az, hogy a fenéktöltéssel ösz- szehasonlitva attól nyugtalanabb vizfelszin alakul ki, kereszt- és hosszirányú erőkre lehet számítani. Az oldalfalban elhelyezett töltő-Uritő nyilások általában körkeresztmetszetüek, hidraulikus profillal készülnek. Mindegyik nyílás felett légrés is található, mely igen fontos szerepet tölt be az össze- gyülekező levegő kivezetésében. Egy oldaltöltésü hajózsilip vázlatát a 3-14. ábra szemlélteti. Az átzsilipelés módja a következő: A telt kamra vizszintjét az Uritő- csatornán át az alviz szintjére engedik, az alsó kaput nyitják, a hajó a zsilipkamrába úszik. Zárják az alsó kaput, nyitják a töltő zsilipet. A felviz szintjét elérő kamravizszintnél a felső kaput kinyitják, a hajó kizsilipel (3-15. ábra). Völgymenetnél hasonló a módszer, de fordított a sorrend. A hajózsilipek betonszerkezetét koptató igénybevételek érik a kamra felőli oldalon. Töltésnél-ürítésnél a töltő-Uritő csatornákban és nyílásokban a beton anyagára nézve megengedhetetlen nagyságú sebességek keletkeznek (8-15 m/s is lehet), rezgések, ütések alakulnak ki. A töltő-üritő csatornákban és nyílásokban fellépő nagy sebesség okozta kártételek ellen koptatőbetonnal, epoxigyantás műanyag kenéssel lehet védekezni. Komolyabb problémát jelent az, hogy töltési fázisban a töltőzsilip táblája mögötti leválási zónában a kisebb nyomás miatt levegő válik ki, illetve gyülekezik össze. Amikor a zsilipet teljesen kinyitják a levegő hirtelen nagy nyomás alá kerül, összeszorul. Az összeszoritott levegő a zsilip mögötti szellőző aknán keresztül hatalmas erővel tör fel, tetemes vizet ragad magával. A viz Utőerejére jellemző, hogy a siófoki zsilipnél a zsilipmozgató berendezés acéllemezét elgörbítette, a tiszalöki hajózsilipnél pedig 10-12 m magasságú vizfeltörést észleltek. Ennek elkerülését segítik a szellőző nyilások beépítésével. Rezgési jelenségeket okoznak a töltőzsilip táblájáról leszakadó vizsu- garak, a levegő összenyomódása pedig lengések kialakulásához vezethet. A rezgésjelenségek elhangolására, az Utőerők felvételére vastagabb betonszerkezetekkel védekeznek. A felsorolt erőket, hatásokat ugyanis nem tudjuk kellő pontossággal előre meghatározni, tehát a szerkezeti méreteket ez esetben sem szabad kizárólag statikai szempontok szerint méretezni, hanem figyelembe kell venni a megépült műtárgyaknál szerzett tapasztalatokat, a modellkísérletek eredményeit.- 145 -
