Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

3. Vízfolyások lépcsőzése

szolgáló hornyokat, a zsilipkapu fülkéit, mozgatőberendezését. Lényeges szerkezeti része a küszöb is, mellyel az elzáró szerkezet vizzárő kapcsolatban van, sőt támkapus megoldásnál (3-8. ábra) annak támaszát képezheti.

Az alsó fő lényegében hasonló funkciókat lát el. Elzáró szerkezete azonban nagyobb. Az Uritő csatornát az üritő zsilipek zárják le.

A zsilipkamra a hajók befogadásának, ill. az uszőmiivek fel- és leemelésének a helye, mely a töltő-Uritő nyilásokon be- és kivezetett viz segítségével történik. A zsilipkamra oldalán a hajók zuződásának megakadályozására dörzsgerendákat építenek be. Ezen kívül bizonyos távolságokban mászóhágcsókat, kikötőbakokat, horgokat stb. helyeznek el az átzsilipelé- si művelet megkönnyítésére. A kamrát a főktől többnyire dilatációs hézag választja el, sőt maga a kamra is több részből állhat. A felső fő vége és a kamra alaplemeze közötti szintkülönbséget küszöbbel hidalják át. A hajózsilip hasznos hosszát és szélességét a mértékadó hajó hosszúsága, szélessége, valamint merülési mélysége ismeretében határozzák meg, ill. szabályzatok tartalmazzák. A kamra hornya alatt a felső fő küszöbe és az alsó fő elzárószerkezetének fülkéje közötti távolság értendő. Hazánkban a legtöbb viziuton (kivéve a Dunát) a IV. kategóriájú utakra előirt méreteket kell betartani, miszerint a hasznos hosszúság 85 m, szélesség 12 m, merülési mélység 3 m.- 139 3.9. ábra

Hajózsilip-hosszmetszete (a) és felülnézete (b)