Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

3. Vízfolyások lépcsőzése

3.3 Vízlépcsők főműtárgyai

Vízlépcsők főmütárgyainak térbeli elhelyezésénél mérlegelni kell az egyes műtárgyak funkcióit, az egyes műtárgyak funkcionális kapcsolatát, az egymás rendeltetésszerű használatát biztositó körülményeket. Fontos szempont, hogy a főmütárgyak üzemelés közben egymás működését, hatásfokát ne befolyásolják károsan. A 3-4. ábrán a Kiskörei Vízlépcső főmütár- gyait szemléltetjük. Jól látható a főmütárgyak egymáshoz való kapcsolata.

3.31 A duzzasztómű

A vízlépcsők duzzasztómüvei hozzák létre a vízlépcső funkcionális működéséhez szükséges vizszintet. Emellett biztosítania kell az érkező árvizek széles tartományban való levezetését, melyet a szabadon hagyandó nyílások méreteinek és számának, valamint a küszöbszintjének jő megválasztásával lehet elérni.

A duzzasztómű szabad gátnyilásainak szélességét hazai viszonyaink mellett 20-25 m-ben lehet megadni. Ezt befolyásolja még a gazdaságosság kérdése (pl. tipizálás lehetősége) is. A duzzasztómű szabadon tartandó szélességének, vagyis a szabad gátnyilások számának eldöntésénél már az üzemelési körülményeket, a jéglebocsájtás lehetőségeit is figyelembe kell venni. A nyílások számának megállapításánál a vagyon és életbiztonság szempontjait mérlegelni kell. Előfordulhat, hogy nem várt üzemzavar esetén a duzzasztómű szabadon hagyandó nyilásmérete elégtelen az árvíz levezetésére. Ebből a szempontból határozott előnyt jelentenek a keskeny pillérek és a 20-25 m-nél nem nagyobb szabad gátnyilás méretek. A Tiszalöki Vízlépcső duzzasztómüvénél pl. a 37 m-es gátelzáró szerkezetet kétoldalú energiabetáplálás mellett - az esetleges katasztrőfális helyzetet okozó áramkimaradásra, más rendellenességre számítva - úgy tervezték, hogy a gátakat a kezelőhidon levő munkaállásokról kézi erővel is fel lehessen huzni. Itt nyilvánvaló, hogy akár 1 nyílás kiesése is kellemetlen következményekkel járhat.

Gondot jelent a duzzasztómű felvizoldali felső síkjának, küszöbének a meghatározása. Ennek megállapítása során - elsősorban kisesésü vízfolyások esetén - ügyelni kell az árvizek tulduzzasztás nélküli levezetésére és a jéglebocsátás zavartalanságára, a hordalék lerakódás, ill. a kimosás mérséklésére. A küszöbmagasság megválasztásánál a folyó természetes vízjárása során kialakult meder alakzat, illetve a hossz-szelvény változásait célszerű alapul venni. Általános szabály, hogy a küszöbmagasság a duzzasztómű környezete közelében levő inflexiós pont magasságában legyen.

Mozgógáttal történő duzzasztásnál a duzzasztóműnél gyakran kiemelt küszöböt alkalmaznak. Ez tehát csak a duzzasztómű részét képező állógátaknak tekinthető, mely hidraulikus profilú és az elzáró mozgógát gazdaságos- 131 -