Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
2. Duzzasztóművek
hogy a táblamozgatás nem mindig szimmetrikus, ezért a pillérre háruló terhelés felvétele körültekintő tervezést igényel. Táblamozgatő hidraulika elhelyezésére mutat példát a 2-90. ábra. Figyeljük meg jől a teherelosztó szerkezet kialakítását. Táblatámasztó karok elhelyezése a szegmens táblák alkalmazásával függ össze. Ennél a gáttipusnál a táblára háruló viznyomást, jégnyomást stb. a karok adják át a betonszerkezetnek. A támasz helyén rendkívül nagy erők hatnak, melyek a támasztó betonszerkezetet ki akarják szakítani. A támasztó kar elhelyezésének többféle módja ismert. A 2.91, ábra a részlete konzolos, a b részlete ferde fülkés, a c ábrarész teljes fülkés megoldást mutat. Az a változatot duzzasztómüveknél alkalmazzák, ahol nincsenek helyszűkében és megfelelően kialakított konzolt tudnak építeni. A ferde- és teljes fülkés megoldás erőtani szempontból kedvezőbb, és szűk helyen (pl. hajózsilipeknél) a szabadnyílást nem csökkenti. Áramlási szempontból azonban több hátránya van, ezért inkább hajózsilipeknél használatos. A táblára ható erők nemcsak nyomást, hanem különböző nyomatékokat ébresztenek a táblaszerkezetben és a támasztó karban. Ennek ellensúlyozására kerülni szokták a túl merev szerkezetek gyártását, Szalkindzon olyan megoldást választott, hogy nemcsak a támaszoknál, hanem a karok és a tábla kereszttartói között is csuklós kapcsolatot létesített. Ennek azonban számos hátránya van (pl. hordalék bejuthat, korrózió, lefagyás stb.). ^ ______ 2,50 m ( T) konzolos 2. 90. ábra A békési duzzasztómű hidraulikájának támasza 2.91. ábra 'Szegmensgát karok elrendezése- 121
