Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

2. Duzzasztóművek

részén elhelyezett ut (és csillepálya) szintjét stabilizálja. A vizzárást miigumi szalaggal oldották meg. Érdekes az előfenékhez való csatlakozás.

A támfal előreugró részét az alaplemezhez betonozták, az utóbbit pedig kissé bevésték. Az előfenék és a támfal közötti szivárgásgátlás tehát úgy valósult meg, hogy a betonmlitárgyak között vízzáró kapcsolat létesült, a mozgásokból származható repedést pedig veszélytelen helyre lokalizálták.

Támfal alap, utófenék és résfal kapcsolatát szemlélteti a 2-78, ábra. Alvizoldali partfalról van szó, tehát az itt várható mozgások a talajvizszint és az alvizszint ingadozás miatt nagyok. Ezért ennél a megoldásnál mind a támfal, mind az utófenék mozgását biztosítani kellett a vízzárás egyidejű fenntartásával.

Műtárgy alaplemez és az utófenék csatlakozás megoldását szemlélteti a 2-79. ábra. Az alaplemez bekötő foga az elcsúszás elleni védelmet, váll része pedig az utófenék megbízható felfekvését szolgálja. A szűrőréteg a szivárgó viz vezetését nagymértékben elősegíti. Ezért is jő, ha az utófenék és az alaplemez között törtvonalú a műtárgy.

Hajózsilip és duzzasztómű vízzáró kapcsolatát mutatja a 2-80. ábra.

A vizzárást mügumi szalag, a két, 5 cm-es hézaggal elválasztott műtárgy falát bitumen kenés, a lezárást bitumenbe mártott nádpalló és hungarocell lemez oldja meg. A hézag kitöltése igen lényeges, mivel a csapadékvíz bejutása - különösen télen -, valamint a szennyeződések zavarják, rongálják a szivárgás gátló lemezt, a műtárgyat. A hézag méretének eldöntésekor mérlegelni kell, hogy a hajózsilip üzemi terhelései gyakran változnak, méghozzá elég nagymértékben. Ez mütárgymozgásokhoz, sőt egyenlőtlen süllye- 110 2-78. ábra

Támfal, utófenék és résfal csatlakozása