Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
2. Duzzasztóművek
vb. zárógerenda üvegszálas töm/to bitumen bitumen kiöntés villamos futás hézagtakaro fémlemez vörösréz lira vizQuujtö akna vizleeresztő cső zárt osztóhézag Az építés utáni mozgások számítására a dilatációs hézagok kialakítása, a vízzáró elemek méreteinek helyes kiválasztása miatt van szükség. Mivel az építés utáni mozgások lehetnek emelkedő és süllyedő tendenciájuak is, meghatározásukban sok bizonytalanság rejlik. Ezért különösen fontos, hogy a dilatációs hézagok végleges kialakítására csak az építés alatti mü- tárgysüllyedések lezajlása után kerüljön sor. 2. 82 Műtárgyak kapcsolata szád- és résfalakkal A szádfal vízáteresztő talajok esetében rendszerint azért készül, hogy a felhajtóerő- és a kilépési gradiens értékét csökkentse. Ennek érdekében a szádfal és a műtárgy között vízzáró kapcsolatot kell létesíteni. Ez azonban nem egyszerű feladat, hiszen a szádfal nagy, összefüggő mezőkben, rendszerint mélyre leverve készül, köpenysurlődása éppen ezért nagy. A műtárgy viszont - melynek építését megelőzi a szádfal verés - mind építés közben, mind azután (az üzemi terhelések hatására) váltakozó előjelű mozgást végez. Merev kapcsolatot tehát nem szabad létrehozni, lehetővé kell tenni a süllyedést. A 2-74. ábra a részlete olyan megoldást mutat, hogy a szádfal felső részén kihagyott, majd rugalmas, vízzáró anyaggal kitöltött fészekben a szádfalat a műtárgyhoz vonó acél bekötés alakváltozást szenvedhet, igy a süllyedésnek nincs akadálya. A 2-74. ábra b részlete a szádlemez mező külső részéhez U acéllal rögzített bekötést mutat. így a szádpalló vastagsá- 106 2-73. ábra Völgyzárógát osztóhézagának vízzárása
