Hamvas Ferenc - Kalina Ernő: Vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2002)
1. Patakszabályozás tervezése
Az 1-2. ábra 5 * •.7 • sz . keresztszelvényei alapján az adott szakaszra az 1-4. ábra szerinti "C" jelű trapéz alakú kereszt- szelvényt vegyük fel. A keresztszelvény fenékszélessége b = 1,8 m. Rézsűhajlás: 9 = 1,5. A fenékesés S' = 0,4 % legyen. Ilyen mértékű esés mellett a középsebesség feltehetően nem éri el a = 1,1 m/s kimélyülési határsebességet. Fenti adatok alapján a méretezés végeredményeként kapott h vízmélységek a következők Ql0?s vízhozam esetén h = 2,17 m v =0,91 m/s Kisvízi hozamra h = 1,02 m v = 0,59 m/s Ha az S = -0,4 % mederfenék esésvonalat a belterületi fenékvenal folytatásaként a hossz-szelvényen behúznánk, eredményül kapnánk, hogy a patak vége környezetében - a nagy meder morység miatt - túlzott mértékű földmennyiség kitermelésér lenne szükség, ami egyrészt gazdaságtalan műszaki megoldást eredményezne, másrészt a mélyen elhelyezkedő pa- takvízszint esetleg nem kívánt mértékben leszívná a környezet talajvízszintjét. Ilyen esetben akkor járunk el helyesen, ha a vízfolyás hossza mentén egy vagy több szelvényben kisebb vagy nagyobb mértékű koncentrált esést tervezünk be. A koncentrált esések biztosítására szolgáló műtárgyak lehetnek betonból épített szilárd anyagú fenéklépcsők, vagy surrantok. Méretük és elhelyezésük megtervezése gazdaságos- sági és műszaki szempontok mérlegelését teszik szükségessé. Több fenéklépcső vagy surrantó elhelyezése esetén a mederből kitermelendő földmennyiség csökken, ugyanakkor a túlzottan sok műtárgy megépítése többletköltséggel jár. Kevés fenéklépcső, vagy surrantó tervezésével ellenkező előjelű gazdaságossági hatást értünk el, ugyanis ekkor a kitermelt megnövekedett földmennyiség okoz jelentős többletköltséget . Ha a gazdaságossági számítások és egyéb műszaki jellemzők H^1,0 m szintkülönbségű műtárgyak elhelyezését teszik szükségessé, abban az esetben fenéklépcsőt, H<0,5 m esetén surrantó tervezését javasoljuk. H = (1,0...0,5) m közötti szintkülönbségnél a műtárgyak helyigénye és a tényleges talajTervezés a mértékadó vízhozamra 44
