Hamvas Ferenc - Kalina Ernő: Vízépítés (Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2002)
1. Patakszabályozás tervezése
- Ha a patak ’..íentén - pld. a mezőgazdasági kultúrák határán - a hidraulikai számításokból az adódik, hogy a mederszélességet meg kell változtatni, akkor ott átmeneti szakasz betervezése szükséges. Az átmeneti szakasz hosszának meghatározására - a kedvezőtlen áramlási viszonyok elkerülésére - az l = 20 (b1~b2) összefüggést javasoljuk, ahol b^ a nagyobb, a kisebb mederfenék szélesség méterben. A csatlakozási szelvényt természetesen műtárgy beépítésével is ki lehet alakítani. 1.3.1 Hidraulikai számítások A hidraulikai számítások a tervezett keresztszelvények métereinek, a hossz-szelvénybeli eséseknek, a műtárgyak méretfelvételének és hidraulikai ellenőrzésének elvégzésére irányulnak . A tervezés és a számítások lépései megkövetelik az elvégzendő feladat teljes körű áttekintését, a kapott eredmények folyamatos ellenőrzését, és az eredmények megadott feltételek szerinti módosítását mindaddig, amíg minden feltételt kielégítő megoldást nem kapunk. 1.3.1.1. A mintakeresztszelvények megtervezése A mintakeresztszelvény egy-egy hosszabb szakaszra érvényesen adja meg a meder geometriai alakját, a fenékesést, az esetleges burkolat típusát. A keresztszelvények meghatározása - a megadott alapadatokon túlmenően - a mértékadó vízhozamok és a fenékesések ismeretében kezdődhet, egyidejűleg a hossz-szelvény tervezésével . A tervezés lépéseiként az alábbiakat javasoljuk:- az 1-1■ és 1-2.ábrák adatainak felhasználásával szerkesszük meg, az eredeti állapotot tükröző hossz-szelvényt. Javasolt méretarány: = 1 : 10 000; My = 1 : 100. A kiindulási hossz-szelvénynek tartalmaznia kell a fenék-, valamint a bal- és jobbpart. vonalát. (1-3. ábra).- a patakot az 1-1. ábrán megadottak figyelembevételével azonos mezőgazdasági, kultúrájú szakaszokra osztjuk, és meghatározzuk a szakaszok mértékadó vízhozamait . 20