György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE V —113 Az üzemvízcsatorna gazdaságos mérete az, amelynél Kx + Kve = min. (18) A képletben Ki a csatorna évi költsége, Kve a vesztett energia értéke, Ft. A vesztett energia értéke a Kw = evkb (19) összefüggésből számítható, ahol ev a vesztett energia évi mennyisége, kWh; kh az elveszett energiát pótló, együttműködő energiarendszerben 1 kWh önköltsége. Felírható, hogy *i=/i A, A. Ezekben az összefüggésekben A a keresztszelvény mérete, m2. A gazdaságos keresztszelvényméret Af, = K1 + + KW függvény szélső értékeként az V-108. ábra szerint határozható meg. VÍZERŐMŰVEK OSZTÁLYOZÁSA A TÁROZÁS SZERINT A vízerőművekhez napi, heti, évszakos, éves, több éves és teljes vízhasznosítású tározók kapcsolódhatnak. A tározás célja a vízjárás összehangolása az energiafogyasztással. Kisebb mértékű tározás megvalósítható a mederben, a nagyobb mértékű tarozás céljára külön tározómedencét kell létesíteni. A tározás szerint megkülönböztetünk — tározás nélküli, — medertározásos, — tározómedencés vízerőműveket. A tározás nélküli vízerőművek az érkező természetes vízhozamokat — kiépítési méretüknek megfelelően — változatlanul hasznosítják. A vízfolyások alsó szakaszán épülnek. Régebben a kis esésű vízerőművek csaknem kivétel nélkül tározás nélküliek voltak. Ma már alig építenek vízerőművet tározás nélkül. A medertározásos vízerőművek napi vagy heti tározást tesznek lehetővé. így a kis fogyasztású éjszakai, ill. a vasárnapi időszakban tározott vizet a napi csúcsfogyasztáskor, ill. a nagy fogyasztású munkanapokon használják fel. A tározómedencés vízerőműveket a vízfolyás felső szakaszán építik, ahol külön tározómedence létesítésére van lehetőség. Ezek a vízjárásnak az energia- fogyasztás évszakos ingadozásaihoz való szabályozására vagy a vízjárás éves, több éves, ill. teljes kiegyenlítésére szolgálnak. Ä tiszalöki vízerőmű bögéjében például csak kismértékű tározást tettek lehetővé, a tározott víz a középvízi mederben marad. A kiskörei vízerőmű tározott vize az árvédelmi töltések között a hullámteret is kitölti. Ez a megoldás nagyobb mértékű tározásra ad lehetőséget. (L. V-3. fejezetet, V-49. ábra.) SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÓ Az együttműködő villamosenergia-rendszerben jelentkező csúcsterhelések fedezésének egyik gazdaságos módja a szivattyús energiatározás. A szivattyús energiatározó olyan különleges vízerőmű, amely a kisebb terhelések időszakában más erőművek által termelt, a fogyasztók által nem igényelt energia felhasználásával vizet szivattyúz fel egy magasan fekvő tározóba, s a tározott víz potenciális energiáját kihasználva szükség esetén energiát táplál vissza az energiarendszerbe (V-109. ábra). A szivattyús energiatározó három típusát különböztetjük meg: 1. a tiszta, 2. a vegyes üzemeltetésű és 3. a vegyes rendeltetésű szivattyús energiatározót. A tiszta szivattyús energiatározó energiát nem termel, hanem csak tároz és átalakít. A vegyes üzemeltetésű szivattyús energiatározó nemcsak szivattyúzás révén tároz vizet, hanem a tározóhoz tartozó vízgyűjtő területről gravitációsan is. Ez utóbbi növeli a szivattyúzásból származó energiamennyiséget. Ez a típus gazdaságosabb is, mint az előbbi, minthogy a gravitációs vízmennyiségből származó energiamennyiséget csak az egyszeres energiaátalakításból származó veszteségek terhelik. 983
