György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

I. Alapok

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE

1-85

Hat méternél nagyobb vízmélységeket már rendszerint kötélre függesztett nehezékkel (ólomsúllyal) mérnek (1-165. ábra). A nehezék súlya, ha a víz sebessége kicsiny, 10 + 20 kg, ha nagy — 1,5 m/s-nál nagyobb —, 20 + 80 kg.

A nehezékkel ellátott kötéllel való mérésnél pontosabban mérhető a vízmélység a visszhangos mélységmérővel (az echográffal). Ennek alkalmazásakor a hajó fenekéről ultrahangot bocsájtanak ki és mérik azt az időtartamot, amely alatt a hang a mederfenékről visszaverődve a hajóhoz visszaérkezik. Ha az adó-vevő szerkezet m0 mélységre van a vízszin alatt és v az ultrahang terjedési sebessége vízben, b pedig állandó, a vízmélység (m) az

képletből számítható (1-166. ábra).

Ha az ultrahangot adó és vevő készülék 20 cm-nél jobban nem közelíti meg a feneket, a b együttható

Csör/o

i

.2b---Se

1 -»L

t

i-fi A ,

—i

A?

1-166. ábra. Ultrahangos vízmélységmérés elve

értéke figyelmen kívül hagyható és így a vízmélység az

vt

m = ~2+mo

képletből számítható.

Az echográfok nemcsak mérik, hanem fel is jegyzik a vízmélységet.

Mederfelvétel

(L. a Geodézia e. fejezetet.)

Sebességmérés

A víz sebességét rendszerint vagy úszóval, vagy Pitot- csővel, vagy forgóműves, vagy hődrótos (esetleg termisztoros) sebességmérővel mérik.

Amikor úszóval mérnek, a víz felszínére jól látható úszó tárgyat (fakorongot, palackot, gumilabdát stb.) helyeznek és mérik a parton kijelölt két keresztszelvény közötti l távolság megtételéhez szükséges t időtartamot. Ekkor a sebesség

l

v= — . t

Üszóval tehát az úszó által megtett útvonal (áramvonal) l távolságra vonatkoztatott átlagos sebességét határozhatják meg. Ez a sebesség természetesen felszíni sebesség. A felszíni sebesség a két kijelölt keresztszelvény közötti bármely áramvonalra vonatkozólag meghatározható. A kereszt- szelvény vízfelszín alatti pontjaiban érvényesülő sebességek azonban nem egyenlők a felszíni sebességekkel, de a

wki = 0,85r>„

képlet alapján a vti felszíni sebességet ismerve, kiszámítható a függély-középsebesség (i>ki), a sodorvonalbeli, vagyis a legnagyobb sebesség (vf max) alapján pedig, figyelembe véve a

képletet, kiszámítható a szelvény-középsebesség (vk) tájékoztató értéke. A fenti két képletből számítható értékeknél pontosabb sebességértékek számíthatók a Siedek-féle

20

101

1-165. ábra. Vízmélység- mérése nehezékkel