György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
V —78 A FOLYAMI VÍZGAZDÁLKODÁS MŰVEI V-63. ábra. Városi település védelme résfalra épített szögtámfallal (Pl. szögtámfalak alapozása.) Csak vízzárás céljára az alábbi módszerek elterjedtek: Keller-fé\e talajtömörítés, vékony résfal, vékony acél szádfal. Vízzáráson kívül alapozási feladatok megoldására is alkalmas: a zárt cölöpsor vagy újabban a beton, ill. vasbeton résfal. A vékony résfal építésénél kb. 60—80 cm széles H szelvényű acéltartókat vibrálnak le, majd visszahúzás közben cement- vagy bentonithabarccsal töltik ki a szelvény helyét, és a környező talajhézagokat. A vékony, bent maradó szádfal 3,5—5 mm vastag, 70 cm széles profilból áll (De Wendel palló), szintén vibrátoros lehajtással. Az V-62. ábra mutatja a vékony acél szádfal alkalmazási módját a Wallsee-i dunai vízi erőmű építésénél. A pallót a 8—10 m mélységben fekvő vízzáró rétegig vibrálták le a térszínről, majd a szádfal tetejét egy vízzáró, homokos bitumenes keve- rékű gerendával vették körül. Ezután épült meg eleválással a kavicstöltós, majd az új töltés tetejéről vibrálták be a felső vízzáró falat a bitumenes gerendáig. A vibrációs építési mód előnye a gyors és így gazdaságos építés. A kb. 8—10 m2/h teljesítmény folyamatosan biztosítható, szemben a szélesebb be- ton, illetve vasbeton résfal 2 m2/h teljesítményével. Az alapozásra is használható beton, illetve vasbeton zárófalakat a II-5. fejezet részletesen ismerteti. Az V-63. ábra egy résfalra épített szögtámfalas partvédelmet mutat, mely folyó menti település útját és házait biztosítja. A fal mögött levő létesítmények védelme érdekében szivárgócsatorna is épült. VÍZLÉPCSŐK SOROZATA ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE A folyók hasznosítása során régebben magányos vízlépcsők épültek az egyes igények felmerülése szerint. Újabban a vízigények rohamos növekedése miatt egyre inkább a folyóvölgyek teljes hasznosítása kerül előtérbe, amelynél egymáshoz csatlakozó vízlépcsőket építenek. A vízlépcsők sorozatának megépítése több évtizedig tartó munka. A vízlépcsők építésének sorrendjét főleg az igények és a gazdasági hatékonyság szabja meg. Fontos azonban, hogy a vízlépcsők építésének kezdetén rendelkezésre álljon olyan folyócsatornázási keretterv, amely világosan feltárja az egyes vízlépcsőkhöz fűződő érdekeket, azok fejlesztési lehetőségeit és a teljes vízlépcső rendszerbe való beilleszkedését. A tározás egyre fontosabb szerepet játszik a vízlépcsők építésénél. Kedvező esetben hosszabb időszak vízigénye is tározható, legtöbbször azonban a folyami duzzasztóművek tározóképessége korlátozott, mivel a duzzasztási szint változtatásának lehetősége kisebb mérvű. Kisebb napi tározásoknak is nagy jelentősége van, pl. a vízerő-hasznosítás területén. Aránylag kisebb tározótérfogattal is mód van napi kétszeri 948
