György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE V —75 Dvzzcrszfotf /(/ászffM V-57. ábra. A duzzasztás hatása a folyótól 1000, ill. 250 m távolságban évében, 1954-ben és három évi duzzasztás után, 1957-ben előállt talajvízállásokat. Az V-57. ábrán jól látható, hogy a folyó vízállásának hatása a folyótól távolodva jelentékenyen csökken. A talajvízállás megfigyeléséből megállapítható, hogy az evapotranspirációval összhangban beállott dinamikus egyensúly szerint a talajvízállás szintje alacsonyabb, mint a duzzasztott folyóvízállás. Ilyen módon igazolható, hogy a duzzasztás a folyók mentén csak korlátozott mértékben fejti ki hatását, f így akár az „elmocsarasítás” vagy „kiszárítás” hatásának határai vannak. Folyami vízlépcsők alatti szakaszon a folyó vizének lesüllyedése miatt gyakran az előzőekben leírtakkal ellentétes hatás keletkezik. Oldalcsatornás vízi erőműveknél az energetikai hasznosítás érdeke azt kívánja, hogy mindenkor — így kisvízkor is — rendelkezésre álljon az üzemi vízmennyiség és a vízerőtelepen át jusson az alvízbe. Ilyenkor azonban a duzzasztómű és az üzemcsatorna visszatorko- lása között a főmeder üresen maradna. Ez elsősorban biológiai okokból, másrészt a környező területen bekövetkező talajvízszint-süllyedés miatt általában csak kivételesen — esetleg hegyvidéken — engedhető meg. Mezőgazdasági művelés esetén a talajvízállás lesüllyedése terméskiesést okozhat, különösen akkor, ha — amint az a folyó menti területen gyakori — egy vékonyabb iszapos fedőrétegben van a gyökérzóna, alatta pedig áteresztő homokos, kavicsos rétegek vannak. Ha a talajvíz a folyó vízállásának süllyedése miatt nem éri el a fedőréteget, akkor ez hátrányos a növények vízellátása szempontjából. A káros hatás elkerülésére különböző eljárásokat alkalmaznak. A Rajna Basel alatti szakaszán hosszú oldalcsatorna mentén 4 vízerőművet építettek. A mederből történő jelentős vízelvonás miatt a régi mederben szükséges minimális vízmélység biztosítására, a mezőgazdasági károk elkerülésére utólag fenéklépcsőket építettek be. A Rhdne-on a Donzére—Mondragon-i vízerőmű alvízcsatornája mellett lesüllyedt talajvízszint megemelésére a csatorna mentén külön tápláló csatornát építettek, és ebből fordított kutak útján táplálták a talajvizet (V-58. ábra). Védekezés a szivárgás káros hatása ellen A szivárgás káros hatása ellen tervezett beavatkozásra sokféle lehetőség van. Ezek közül mind beruházási, mind pedig üzemi szempontból a leggazdaságosabb megoldást elsősorban a helyi adottságok, i i ■ i i —i WDOm 0 V-58. ábra. A lesüllyedt talajvíz visszatáplálása 60 vízügyi létesítmények kézikönyve 945
