György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

V. Folyami vízgazdálkodás művei

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE V —73 V-54. ábra. A hordaléktöménység változása a duzzasztott térben A hordaléklerakódás az első években rohamos volt, 6—7 év után már alig növekedett és kb. 10 óv után új egyensúlyi állapot következett be. Az V-54. ábra mutatja a hordaléktöménység vál­tozását a duzzasztott szakaszon. Látható, hogy a közepes hordaléktöménység a vízlépcsőhöz köze­ledve csökken. Pl. 400 m3/s vízhozamnál a böge vé­gén belépő víz töménysége 280 g/m3-ről 22 g/m3-re csökken. Kisebb a duzzasztás hatása, ha az csak időszakos. Pl. a csak öntözési időszakban működő Békésszent- andrási vízlépcső 24 éves üzeme alatt jelentős hor­daléklerakódás nem volt tapasztalható. A folyók téli duzzasztása megváltoztatja a jég- járási viszonyokat. A böge felső végén nem változ­nak az eredeti esési és sebességi viszonyok. A gát­hoz közelebb a sebesség — különösen a téli kis víz­hozamok idején — nagymértékben lecsökken, ami kedvez a befagyásnak, illetőleg a zajló jég összeállá- sának. Természetes állapotban a zajló jég megjelenése huzamosabb fagypont alatti hőmérséklet után kö­vetkezik be. így pl. a Dunán akkor jelenik meg a zajló jég, ha az egymás után következő fagyos na­pokon a napi középhőmérsékletek összege eléri a —20 °C-ot. Huzamosabb fagyos időszak után — a sebességi viszonyoktól függően — megáll a jég. Vál­tozó hőmérsékleti viszonyok esetén egyes években a jég megjelenése el is maradhat. A duzzasztás nö­veli az álló jég keletkezésének lehetőségét. A dunai Kachlet-vízlépcsönél annak megépítése előtt az álló jég előfordulása az 1825/26—1878/79. évek átlagá­ban 55,6% volt. A vízlépcső megépítése után ez az érték az 1928—29—1959/60 időszakban 78%-ra nö­vekedett. Az is megállapítható volt, hogy a duzzasz­tás megkezdése óta a zajló jég minden évben meg­állt. A tervezett nagymarosi vízlépcső jégjárásra gya­korolt hatását a V-6. táblázat tartalmazza. Látha­tó, hogy a jégmegállás valószínűségét nagymértékben növeli a duzzasztás. A folyó beállása kedvező hatású a felszín alatti jég szempontjából. A kialakult jégtakaró megakadá­lyozza a túlhűlést, így lényegesen csökken a fenék­jég és a kásajég mennyisége. A duzzasztómű alatti szakaszon a jégjárásban beálló változás eltérő. Itt V-6. táblázat A jégjárás változása a tervezett nagymarosi bögében Duzzasztás előtt után Jégelőfordulás valószínűsége, % Álló jég előfordulásának 89,1 97,0 valószínűsége, % 32,1 94,0 Jeges napok sok évi átlaga, % 27,9 40,0 Álló jég várható sok évi átlaga, % 9,4 38,8 943

Next

/
Thumbnails
Contents