György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
V —60 A FOLYAMI VÍZGAZDÁLKODÁS MŰVEI ELŐMUNKÁLATOK Az igények feltárása A folyók vízlépcsőzése részletes területi feltárást kíván. A vízlépcső jelentős infrastrukturális beruházás. Egy-egy vízlépcső nemcsak a folyó mentén, hanem gyakran kiterjedt területen érezteti a hatását, különösen a síkvidéki, kis esésű folyók esetén, ha azokhoz mezőgazdasági vízhasznosítás is tartozik. Ezért a vízlépcső hatásterületén fel kell tárni mindazokat az ipari, mezőgazdasági és egyéb társadalmi igényeket, amelyek megszabják a vízlépcső és a hozzácsatlakozó létesítmények főbb paramétereit. A vízlépcső hosszú időszakra, legalább 50—100 évre megszabja a hasznosítás fő irányát, ezért az igények várható időbeli jelentkezését és azok változását reálisan kell megállapítani. Figyelembe véve a hosszabb távlatú tervezés nehézségét, a fejlődés számszerű becslésének pontatlanságát, célszerű több alternatívát feltételezni különböző fejlődési ütemekkel, és ezeket együttesen vizsgálni. A különböző változatok — kivéve a duzzasztási szintet — általában nincsenek jelentős hatással a vízlépcső legfőbb jellemző paramétereire, a jövőbeni fejlődés inkább a kapcsolódó létesítményeket befolyásolja. A vízlépcső alapadataiból elsősorban a duzzasztási szint megállapítása a legbonyolultabb kérdés. Gyakran gazdaságos egy olyan megoldás — különösen öntözési hasznosítások és víztározás esetén — amelynél a duzzasztási szint a későbbi időben az igények fejlődésével megemelhető. Ilyenkor természetesen a gazdaságos megoldás érdekében a duzzasztómű elzárószerkezeteinek a max. fejlesztéshez tartozó szintet kell biztosítaniok. Az elzárószerkezet költségtöbblete rendszerint csak néhány százalékát teszi ki a vízlépcső összköltségének, ugyanakkor lehetővé teszi az esetleg néhány évtized múlva jelentkező igények kielégítését is. A duzzasztóműtől független kapcsolódó létesítmények (pl. tározótér) kiépítése a későbbi időre halasztható. Ezért a gazdaságosság érdekében törekedni kell a fokozatos fejlesztés lehetőségére, hogy az egyes időszakban történő beruházási ráfordítások megfelelő eredményeket hozzanak. Geodéziai feltárás A folyók vízlépcsőzésével kapcsolatos geodéziai feltárás kétirányú. Egyrészt a folyómeder, a meglevő töltések, hullámtéri létesítmények felmérését, másrészt a folyó menti területek feltárását kell elvégezni. Hazai folyóink legnagyobb részén a folyól natkozó feltételek régebben a Vízrajzi Intézet, ban a VITUKI által készített Vízrajzi Atlasz rendelkezésre állnak [49]. Ezek az atlaszok újabban a közvetlen geodt adatokon kívül (helyszínrajz, keresztszelvénj hossz-szelvények) igen sok hidromechanikai és n dérré vonatkozó anyagot tartalmaznak, és fogli koznak a folyószakaszok fejlődésével is. A folyc vízszintes és függőleges mederváltozásai és azo tendenciái a vízlépcsők tervezéséhez igen értéke adatokat szolgáltatnak (V-42. ábra). A folyómeder felvételét az V-2. fejezetben leír tak szerint kell elkészíteni. A folyó menti területek feltárását a közvetlei folyó menti, mintegy 1 km-es sávon túl, néha 50— 930 V-42. ábra. A Tisza folyó mederváltozásai
