György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
3. FOLYÓK LÉPCSŐZÉSE A folyók szabályozása elsősorban a vizek kártétel nélküli levezetését szolgálja, így a vizek hasznosítási lehetőségére lényeges hatása nincs. Bár a folyószabályozási munkák kedvezően befolyásolják pl. a hajózási vízmélységeket vagy — különösen szélsőséges vízjárású folyókon — jobb vízkivételi lehetőségeket biztosítanak stb., mégis jelentős hasznosítást csak vízlépcsők építésével lehet megvalósítani. A vízlépcsők, illetve duzzasztóművek építése lecsökkenti a duzzasztott szakaszon a folyó esését, ezzel a folyóvíz sebességét. A vízszint állandó vagy időszakos megemelésével kis vízhozamok esetén is kedvező magas vízszint biztosítható, a duzzasztott vízszint és az így előállított vízlépcső vízi erőművek építésére ad lehetőséget, és a folyó vízállásától részben függetleníti a mezőgazdasági-, ipari- és ivóvíz- kivételeket. A duzzasztás megkönnyíti a partmenti műtárgyak kialakítását és számos kedvező feltételt biztosít a különböző hasznosítások számára. Rendszerint a vízlépcsők sorozata épül sokszor különböző ágazati hasznosítások céljaira olyan folyómenti kiosztással, amivel lehetségessé válik a teljes folyószakasz hasznosítása. A FOLYÓK LÉPCSŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS EGYÉB NÉPGAZDASÁGI IGÉNYEK A folyóvölgyek komplex vízgazdálkodási hasznosításának alapja a folyók lépcsőzése. Vízlépcsőket már több évezrede építettek, elsősorban öntözési célra. A múlt században főleg a hajózás és később a vízerő-hasznosítás érdekében igen sok vízlépcső épült szerte a világon. Ezek a vízlépcsők rendszerint egy vagy két célt szolgáltak. Az utóbbi 20 évben e téren lényeges változás állt elő. Az ipar rohamos fejlődése, az ezzel kapcsolatban megnövekedett vízigények kielégítése új megoldásokat követelt. A természetes állapotú folyók, különösen azok, amelyeknek eredeti állapotban nagyobb vízhozam-ingadozásuk volt, már nem bizonyultak alkalmasnak. Egyes folyókon pedig már kimerültek az azelőtt úgyszólván korlátlanul rendelkezésre álló vízkészletek, és további fejlesztés csak duzzasztóművek és ezekkel kapcsolatos tározások útján vált lehetségessé. Ezzel egyidőben egyre újabb igények jelentkeztek a vízgazdálkodás és más népgazdasági ágak különböző területeiről. Ezeknek a részben ellentétes érdekeket is szolgáló igényeknek a kielégítésére a több célú vízlépcsők építésével nyílt mód. Ilyenre példa a Tiszán épülő kiskörei vízlépcső (V-40. ábra), amely a mezőgazdasági és ipari vízellátáson, vízerő-hasznosításon és hajózáson kívül még további ágazatokban is érezteti kedvező hatását. A több feladatú művek indokoltságát az is növeli, hogy ilyen módon a költségek a különböző ágazatok között feloszthatók, ami az egyes ágazati hasznosításokat gazdaságosabbá teszi. Ez különösen a vízerőhasznosítás területén jelentős, ahol már régebben nagyrészt kiépültek a kedvezőbb, nagyobb eséseket kihasználó vízi erőművek, és egyre inkább csak a kis esésű, kevésbé gazdaságos hasznosítási lehetőségek maradtak meg. V-40. ábra. A kiskörei vízlépcső távlati képe 928
