György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
V—40 A FOLYAMI VÍZGAZDÁLKODÁS MŰVEI 120 110 100 % 80 ^ " 'I 60 ^ 50 V-25. ábra. Napi vízállások közópértéke és az attól való szórása a Duna nagymarosi szelvényében [33] A folyószabályozás hidrológiai problémáira, valamint a folyók vízjárásának statisztikai jellemzésére vonatkozóan bővebbet a [7], [33] jelű irodalom tartalmaz. A hordalékjárás-megismerés a folyószabályozók számára elengedhetetlen. Tisztában kell lenni azonban azzal, hogy sem a vízfolyások fenekén mozgó görgetett, sem a vízben lebegtetve szállított hordalék mennyiségének meghatározására világ- viszonylatban sincsenek olyan megbízható mérési módszerek és berendezések, amelyekkel a hordalékhozam és annak más hidraulikai, ill. hidrológiai paraméterekkel való összefüggése szabatos módon megállapítható lenne (1-1. fejezet). A hordalék szállítására levezetett különféle képletek [53] általában a természetes körülményektől többé-kevésbé eltérő laboratóriumi kísérleteken alapuló matematikai fejtegetések eredményei. Közülük néhányat természetes viszonyok között is ellenőriztek, ezek általános tájékozódásra felhasználhatók [3, 33]. A hordalék mederbeni mozgásának mechanizmusára elsősorban a görgetett hordalék lüktetésszerű mozgására, a mozgás útjára és a mozgás közbeni kopására vonatkozóan a nyomjelzéses módszerrel végzett természetbeni kísérletek adnak újabb figyelembe veendő eredményeket [45], A folyószabályozás gyakorlati megoldásához az általános elméleti ismereteken túlmenően meg kell ismerni a hordalék szerepét a folyó életéhen és elsősorban a folyómeder kialakulásában és annak változásában. A változások megakadályozása, illetve helyes irányba való terelése a folyószabályozás feladata. A folyómeder változásait a különböző időszakokban készített mélységvonalas, mederrajzok összehasonlitá- sával kell figyelemmel kísérni. Azok alapján tanulmányozni kell a zátonyok és medencék kialakulásának, mozgásának törvényszerűségeit, a meder- feltöltődések és kimélyülések során áthelyeződött, illetve a folyó által szállított hordalékból származó lerakódások mennyiségét. Meg kell vizsgálni a mederváltozások hatását a lefolyási viszonyok — elsősorban a vízszinek — alakulására. Hajózható folyókon külön kell gondoskodni a hajózást zavaró — gyakran nagymértékben akadályozó — gázlók megfigyeléséről, rendszeres felméréséről, az így szerzett ismereteket összegezve, meg kell keresni a mederváltozások és más hidraulikai és hidrológiai paraméterek közötti összefüggéseket, és azok alapján elhatározni a kívánt eredményt ígérő leggazdaságosabb beavatkozást. Ezekhez a vizsgálatokhoz feltétlenül ismerni kell a medret burkoló anyag, a görgetve, illetve lebegtetve szállított hordalék szemcseösszetételét és annak folyó menti változását [49]. A jégjárás megismerése, valamint a jégjárás és a folyó morfológiai viszonyai közötti kapcsolat feltárása — éghajlati viszonyaink között — elengedhetetlen. A jégjelenségek megfigyelésére vonatkozóan 1. [5], [33]. A jégjelenségek hosszú idejű idősoraiból meg kell határozni az egyes mérceszelvényekben a jég megjelenésének, a folyó beállásának gyakoriságát, az egyes jégjelenségek átlagos és leghosszabb tartósságát, az állójeges és az összes jeges napok hányadosaként a jégmegállási jellemzőket, valamint az egyes jégjelenségeket átlagosan megelőző hideg-, illetve melegmennyiségeket. 910
