György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
V —36 A FOLYAMI VÍZGAZDÁLKODÁS MŰVEI szabályozzák (V-4. fejezet). Középvizes időszakban a karbantartott, szabályozott meder a hajózás igényeinek általában megfelel és a hajózás érdekében rendszerint csak megfelelő kikötő, rakodó és várakozó, valamint a szükséges műveletek (manőverek) elvégzésére alkalmas helyek létesítése érdekében kell beavatkozni. Kisvizes időszakban a meder azonban már sok esetben nem elégíti ki a zavartalan hajózás feltételeit, ezért a hajózás érdekében a nagy- és középvízi szabályozást kiegészítő, ún. kisvízi szabályozást kell végezni. Ennek során már nemcsak a megfelelő méretű hajóút kialakításáról és állandósításáról, hanem az üzem feltételeiről is gondoskodni kell. Külön feladatot jelent a szabályozási munkák végzése folyamán a zavartalan hajózás biztosítása, illetve a szükséges korlátozások elrendelésére a hatóságok felé való javaslat kidolgozása. A hajózható folyók szabályozását megelőzően a hajózás igényeit tanulmányozni, mérlegelni és az illetékes hatóságokkal egyeztetni kell. Vízhasználatok A szabályozási munkálatok során — mivel azok sohasem öncélúak — elő kell segíteni, illetve sok esetben meg kell teremteni a különféle vízhasználatok igényeinek kielégítését. A folyók menti vízhasználatok rendkívül sokrétűek, és gazdasági jelentőségük is nagymértékben különbözik. A teljességre nem törekedve néhány: lakott helyek közelében állati itatóhelyek, nagyobb települések mellett fürdő, illetve üdülőövezet, kisebb-nagyobb ivó-, mező- gazdasági és ipari vízkivételi művek, szivattyús és gravitációs vízbevezetések, külön kiemelve a hőerőművek hűtővíz-, valamint a települések és ipartelepek szennyvízbevezető berendezéseit. A folyó menti meglevő és tervezett vízhasználatok társadalmi-gazdasági jelentőségét a szabályozási munkálatok megkezdését megelőzően meg kell ismerni, azokat mérlegelni, és meg kell teremteni az igények leggazdaságosabb kielégítésének feltételeit. így pl. gondoskodni kell arról, hogy vízkivételi műveknél, a kikötőbejáratokban hordalék ne rakódjék le, a vízbevezetéseknél olyan áramlási viszony alakuljon ki, amely a szennyezett víz minél tökéletesebb elkeveredését biztosítsa, a parti építmények állékonyságát a mederváltozások ne veszélyeztessék stb. Keresztező műtárgyak A vízfolyásokat keresztező műtárgyak állékonyságának biztosítása elsőrendű kivánalom, amelyre a folyószabályozások tervezése és a művek építése során messzemenően tekintettel kell lenni, olyannyira, hogy gyakran éppen annak érdekében kell olyan kiegészítő munkálatokat végezni, amelyre egyébként nem lenne szükség. A keresztező műtárgyak közül első helyen a hidakat kell említeni. A hidak helyének, irányának és méreteik megállapításával részletesen az 1-1. fejezet foglalkozik. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy a hajózható folyókon a méretek megállapítása során a hajózás igényeire is tekintettel kell lenni (V-4. fejezet). A folyószabályozás feladata a hidak környezetében olyan áramlási viszonyok megteremtése és állandósítása, hogy a híd szelvénye az érkező víz-, hordalék- és jéghozamot emészteni tudja, tehát ott meg nem engedett duzzasztás ne keletkezzék, s a híd a zajló jeget se állítsa meg. Továbbá folyószabályozási módszerekkel kell megakadályozni a hídszel- vény kimélyülését, tehát a parti és mederpillérek állékonyságának csökkenését. A folyó medrét a vízszint felett kis- és nagy- feszültségű távvezetékek is keresztezhetik. Szélesebb árvízi meder esetén a vezeték tartóoszlopai gyakran a hullámtéren vannak. Ilyen esetekben azok jégvédelméről és áramlástanilag helyes kialakításá- j ról kell gondoskodni. Különféle vezetékek keresztezhetik a folyókat a víz- szin, ill. a meder feneke alatt is. Ilyenek a kábelek, különféle vízbevezetések, csővezetékek és a meder alatti alagutak. A folyószabályozás feladata ezek épségének és állékonyságának biztosítása érdekében olyan mederviszonyokat állandósítani, hogy a mederfenék alatt kisebb-nagyobb mélységben levő építmények felett a szükséges takarás megmaradjon és ne keletkezzék olyan medermélyülés, amely a mű tönkretételét okozná. A követelmények vázlatos felsorolásából kitűnik, hogy a folyószabályozás komplex vízgazdálkodási tevékenység, amelyet a természeti tényezők folyamatos hatása és a társadalmi-gazdasági igények növekedése miatt állandóan fejleszteni szükséges. Feladata : a víz okozta kártételek elhárítása és a vízzel kapcsolatban felmerült igények kielégítési lehetőségeinek biztosítása. 906
