György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE V —33 Az építés lényege, hogy az elzárást a szakadás két oldalán egyidőben kell elkezdeni. Nagyobb és mélység irányában is jobban kifejlődött szakadást a hullámtéri oldalon, félkörben készített cölöpsor vagy válogatott nagy szemű terméskőből vagy kőzsákból épített gáttal zárhatunk el. A félkör középpontja a szakadás közepe, sugara pedig a szakadás szélességének legalább 1,6-szerese. Az ideiglenes elzárásokra a cölöpök és a pátria- lemez alkalmazása mellett elsősorban a kőanyag javasolható. A föld ugyanis beépítésre alkalmas konzisztencia állapotában ritkán áll megfelelő mennyiségben rendelkezésre. Gátszakadás esetén a védekező másik lényeges feladata, hogy a szakadáson átömlő víz szétterülését megakadályozza, irányítsa, ill. az elöntést minél kisebb területre korlátozza. Az első és egyik legfontosabb feladat a szakadáson átömlő víz magasságának (geodéziai magasság) a meghatározása. Ennek ismeretében lehet kijelölni az elöntéssel veszélyeztetett területeket, megkeresni a késleltetésre, továbbá lokalizálásra alkalmas vonalakat. Döntő jelentőségű lehet, ha az ártérre kitört vizet egy ideig (valamely természetes magaslat, vagy út, vagy vasút segítségével) felfoghatjuk, így az árvíz szétterülését késleltetni tudjuk. Késleltetéses lokalizáció. A késleltetéses lokalizáció akkor hatékony, ha a nyert idő elégséges részben az élet- és értékmentésre, másrészt esetleg megfelelő helyeken, belsőségek, értékesebb területek megvédése céljából lokalizáló vonalak építésére. Késleltetéses lokalizáció alkalmazási feltételei: kis esésű terep, viszonylag alacsony, gazdaságosan nem magasítható és műszakilag tartósan nem védhető lokalizációs lehetőségek, időben elhúzódó apadás. Teljes lokalizáción azt értjük, ha az ártérre kitört vizeket természetes magaslatokkal és mesterséges vonalas létesítményekkel egy adott területen véglegesen visszatartjuk. Alkalmazási feltételei: kis esésű terep, kellő magasságú és hatékonyan védhető, lokalizálásra alkalmas vonalak, viszonylag gyors apadás. Dinamikus (tereléses) lokalizáció esetén megfelelően megválasztott és kiépített vonalak és művek segítségével a víz útját a mélyebb fekvésű és népgazdaságilag kevésbé értékes területek felé irányítjuk. Alkalmazására nagyobb esésű árterek és viszonylag gyors apadás esetén kerülhet sor. Az ártérre kitört vizek lokabzálása — a lokalizáció bármely módját is választjuk — csak akkor vezethet sikerre, ha: — az árvízmentes „békeidőben” a teljes értékű lokalizációs műveket megépítjük. Preventív lokalizáció, — az árvíz során a védvonal töltésszakadással fenyegető helyeihez tartozó ártérben a vizek feltartóztatására alkalmas vonalas létesítményeket a lokalizációs terv alapján a szükséghez mérten megerősítjük és védelméről is gondoskodunk. Operatív lokalizáció. Az. árvédelmi gátak mögé került nagy mennyiségű vizet minél gyorsabban kell a befogadóba visszavezetni. A visszavezetésre legjobban a belvízcsatornák, az átemelésre pedig a szivattyútelepek alkalmasak. Kapacitásuk növelése érdekében ideiglenes szivattyúállások létesítése is szükséges. Azonban sokszor a töltések alkalmas helyen való megnyitásával lehet a vízlevonulást hathatósan elősegíteni. A szakadásokon keresztül ártérre folyt víz útjának figyelemmel kísérése légi felderítés útján igen fontos és légi fényképezéssel való rögzítése pedig az árvízvédelmi rendszer jövőbeni kialakításához ad felbecsülhetetlen adatokat. ÁRVÍZ FOLYAMÁN KELETKEZETT KÁROK HELYREÁLLÍTÁSA Védvonalban keletkezett károk helyreállítása Általános szempont, hogy minden olyan helyen, ahol a védvonalon valamilyen komolyabb, a töltés állékonysága szempontjából kedvezőtlen jelenséget tapasztaltak, alapos, részletes vizsgálattal fel kell tárni a gátnak ezt a szakaszát. Különösen vonatkozik ez a műtárgyak, árvízvédelmi falak esetére, amikor már a legkisebb rendellenesség esetén is szükséges a részletes feltáró és a megfelelő helyreállítási munkát elvégezni. A szakadások végleges elzárása igen komoly és sokrétű feladat. Általában csak kisebb és nem mély szakadásokat szabad az eredeti nyomvonalon helyreálhtani, természetesen előtte eltakarítva minden idegen anyagot. Különös gonddal kell az alapozást elvégezni. Nagyobb és mély kopolyájú szakadások esetén a töltést célszerű a mentett oldalon új, a szakadást megkerülő nyomvonalon vezetni. Viszont a kopolyát feltétlen be kell tölteni. A szakadások helyreálbtása érdekében épült töltéseket célszerű a meglevő keresztmetszetnél nagyobb méretekkel kiépíteni. Az ideiglenes elzárásokat csak a végleges védvonal kiépítése után szabad szétbontani. A védvonalban keletkezett károk helyreállítására 903
