György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE V —31 lehatoló pátrialemez sort lehessen leverni. A töltést keresztező csövekben (nyomócső vagy szifoncső) a vízbehatolást, ill. víznyomást meg kell szüntetni a csőnek a mz felőli oldalon való lezárásával. Ha az injektálás nem vezet eredményre, s a víz átömlése a műtárgy mellett már oly mértékű, hogy a cement, ill. a bentonit nem köt meg, akkor az átfolyás ideiglenes megállítására (ellennyomó medence, vagy homokzsákokkal való ideiglenes betömés) kell törekedni, mely idő alatt az injektált cement vagy bentonit megköt. Régi csőzsilipek esetében (rosszul záró szádfalazás, egyenlőtlen süllyedésből származó repedések), továbbá rossz altalajnál, mentett oldali elő- ágyon, vagy a zsiliphez vezető csatornában jelentkező kisebb vízfeltörések, buzgárok ellen, a műtárgy előtt, a mentett oldali előcsatomába épített szorítógáttal kialakított ellennyomó medencével védekezhetünk (vízszintszabályozó túlfolyó beépítéséről gondoskodni kell). Végül, ha egyik mód sem vezet eredményre, a műtárgy mögött minél kisebb sugárral egy második védvonalat (körgátat) kell építeni (kő- vagy földanyagból) és így kikapcsolni a veszélyes szakaszt. Meghágás elleni védekezés Ha az árvíz szintje a gátkorona fölé emelkedik, akkor a víz a töltés koronáján átfolyik, vagyis a töltést meghágja. A töltéskoronán huzamosabb ideig átbukó víz a mentett oldali rézsűn eróziót okoz, a töltéstestet elmossa és gátszakadást idéz elő. A töltések meghágása ellen a korona hullámtéri oldalára lehetőleg a koronaél közelében (közlekedés miatt) épített ideiglenes gátakkal védekezünk. Az ideiglenes gát építésével szemben támasztott igények: — gyorsan építhető legyen, — fm-súlya ne legyen nagy, — tovább magasítható legyen, — álljon építési anyag rendelkezésre, — feleljen meg a víznyomásnak. Ennek megfelelően az ideiglenes gát anyaga lehet tisztán föld, vagy föld és egyéb anyag (rőzse, palló, deszka, homokzsák, PVC fólia) kombinációja, vagy vízzel töltött műanyag henger. Ha a víz várhatóan csak 60 cm-ig emelkedik a töltés koronája fölé, akkor nyúlgáttal, ha ennél magasabbra is emelkedhet, akkor jászolgáttal védekezünk. Az ideiglenes gátak építésének fő szempontja: — Megfelelő alapozás, mely biztosítja a régi gát és az ideiglenes gát (nyúlgát, jászolgát) jó együttdolgozását és vízzáróságát. — Nyúlgát koronaszélessége, ha tisztán földből épül 0,50—0,60 m és mindkét oldali rézsűje 1:1 hajlású legyen. — Nyúlgát esetén földanyag megtakarítása érdekében a víz felőli oldalon rozsét, pallót, deszkát vagy homokzsákot, vagy PVC fóliát helyezhetünk el, melyet a víznyomásnak megfelelően földanyaggal támasztunk meg (V-20. ábra). V-20. ábra. Nyúlgátak 2 palló- vagy deszkafalas; 2 földeszsákkal készült nyúlgát — Jászolgát mindkét oldalát pallóból, deszkából vagy rozséból képezzük ki. A jászolgát alapjának szélessége lehetőleg egyezzen meg magasságával (V-21. ábra). — Az ideiglenes gátak (a nyúlgát és jászolgát) fokozatosan is építhetők. Egy-egy 15—20 cm-es réteget gondosan tömörítve az emelendő szakasz teljes hosszán végigviszünk (esetleg még nem is teljes szélességében) és ezután kezdjük a második réteget, ill. fejezzük be az első réteget teljes szélességében. — Az ideiglenes gátakhoz a földanyagot vagy táv- szállítással (esetleg agyagdepóniából) vagy keresztszállítással (a mentett oldalról legalább 100 m-ről, ha az anyag száraz) vagy végszükség esetén a töltéskorona mentett oldali részéből lehet nyerni. A nyúlgát és jászolgát építésének üteme egy 15 fős brigád teljesítményére vonatkoztatva: egyszerű nyúlgát földből nyúlgát rőzsefallal nyúlgát deszkafallal nyúlgát zsákokkal jászolgát rőzse- vagy deszkafallal 12—15 fm/h 9-10 fm/h 10—12 fm/h 10—12 fm/h 4—6 fm/h 5 9 901
