György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE V —21 részének szegezése mellett szükség esetén egy középső sorban is el kell végezni a szegezést. A fólialemez rögzítésének egyik legmegbízhatóbb módja. Fólialemez homokzsákterheléssel. Az eddigi árvédekezés során a legelterjedtebben alkalmazott védekezési mód. A fólia alsó, vízbe kerülő szélét legalább 1,0 m-enként; a felső szélét 1,5 m-enként kell leterhelni. Hátránya, hogy a homokzsákból a hullámzó víz a földanyagot kimossa, továbbá l:3-nál meredekebb hajlású rézsűn a homokzsákok lecsúsznak. Jobb megoldás: — a sűrűbb szövésű műanyag zsákok alkalmazása; — a zsákok kőzúzalékkal való töltése; — a zsákok megfelelő rögzítése (pl. „zsebes” fóliaterítés, amikor a fólia alsó részén hegesztett zsebekbe kerülnek a homokzsákok). Fólialemezek betonelem-terheléssel. A módszer azonos a homokzsákos terheléssel, csak a terhelőanyagként különféle betonelem alkalmazható. Előnye, hogy a hullámzás nem mozdítja el a betontestet a fóliáról és a fólia alsó szélének a zárása is megfelelőbb. Fólialemez füleslcaró-rögzítéssel. A módszer lényege, hogy a fólialemez alsó és felső szélét 4—5 cm átmérőjű fa- vagy vasrúdra erősítik, és a rudakat füles karókkal vagy 10 mm 0 -jű kampós betonvassal a rézsűre rögzítik. E módszer igen hatásos és nagyobb erősségű hullámverés és gyeptakaró nélküli rézsű esetén is megfelelő védelmet nyújt. Hátránya, hogy a kb. 70 cm hosszú rögzítő karók az átázott földben meglazulnak és a fólia alul kibomlik. Másik hátránya akkor mutatkozik, amikor a rézsű már alacsonyabb vízállásnál elhabolódik és ennek következtében lazul ki az alsó rögzítés. A kombinált védekezési módnál a fólia alsó szélén egy futórőzsesort telepítenek, amely véd az el- habolás ellen addig, amíg az áradó víz a fóliát 30—40 cm-re el nem lepi. E védekezési módszer egy másik változatánál a fólia alsó szélén visszahajtással és ragasztással korcolást készítenek és ebbe 4—5 cm 0-jű vascsöveket fűznek. E módszer előnye, hogy a fóliát a töltésrézsűn egyszerűen le lehet gördíteni. (Víz alatti védekezés esetén is előnyös és gyorsabb, mint a könnyűbúvárok munkája.) A kiterítés után, melynek hossza 8—10 m is lehet, a nehezék szerepét játszó vascső 30—40 cm-re kerül a víz alá. A felső rész rögzítése füles karózással történik. Hátránya, hogy a vasrudak nem biztosítanak megfelelő vízzáróságot, továbbá, hogy a keskeny (4,2 m széles) fólialemezek egymásra illesztése is bizonytalan zárást ad. Erős hullámverés esetén nem ajánlható. A fólialemez-borítás előnye az egyéb hullámzás elleni védekezési módokkal szemben, hogy gyors és olcsó. Az összes hullámverés elleni védekezési módok közül a leggyorsabb. Hat fő egysoros (4,2 m széles) fóliából egy óra alatt 200—300 m hosszban tud előre szárazon fektetni; víz jelenléte esetén is 120—150 m teljesítménnyel lehet számolni. A fólia alsó szélét a nyugalmi vízszint alá legalább 0,5 m-rel kell helyezni. A fejlesztés során meg kell vizsgálni a piacon jelentkező különböző műanyag szövetek esetleges gazdaságos alkalmazásának lehetőségét. A hagyományos védekezési módok közül a fa- (rozsé) anyagokat kell kiemelni és külön csoportban tárgyalni annak megfelelően, hogy milyen nagyságú hullámzás ellen kell védekezni és a hullámverés ellen mennyire ellenálló a töltés rézsűje. Gyepesített töltéseknél, ha a hullámverés nem nagy (20—40 cm) és a vízszint változása is viszonylag lassú, a legelterjedtebb védekezési mód: — a futórőzsesor és — a rőzsehengersor. A futórőzsesor építésénél ügyelni kell, hogy a rőzsekévék hosszuk egyharmadával eltolva, a seprűs végükkel a vízfolyás ellen fordítva legye- nak egymásra fektetve. A rőzsekévét kötésénél, azaz kb. 1,0 m-enként 1,5—2,0 m hosszú karóval szegezzük a gáthoz. Javasolható, hogy a rőzsesor alá és mögé szalmát vagy gazt helyezzenek, továbbá fontos, hogy a rőzsesor alja mintegy 30 cmrel legyen a nyugalmi vízszint alatt. Gyorsan készíthető. Hat fő egy óra alatt 40—70 fm-t építhet meg, aránylag kevés anyag felhasználásával (V-12. ábra). A rőzsehengersort — amely előre elkészített» 40—50 cm átmérőjű, 4—8 m hosszú hengerekből áll — a víz felé hajló 2,0 m-enként elhelyezett karók és pányvahuzalok tartják a helyükön (V-13. ábra). Előregyártás miatt létesítése valamivel gyorsabb (60— 80 fm/h) mint a futórőzsesoré. 891 V-12. ábra. Futó rőzsesor
