György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
»V —152 GÉPÉSZETI ÉS VILLAMOS BERENDEZÉSEK a fővonali hívást másik mellékállomásnak adja át. Visszahívás lehetővé teszi a fennálló fővonali hívás tartását addig, míg a mellékállomás másik mellékállomással beszélgetést folytat. Átadás lehetővé teszi fővonal átadását másik mellékállomásra. Kezelő behívása : szabatos megoldás esetén a mellékállomás visszahívja a kezelőt. Erről a kezelő az érintett fővonalhoz kapcsolódó lámpa útján szerez tudomást és belép a vonalba. Titkossági hang alkalmazásakor hallható, ha a kezelő a vonalban van. Éjjeli átkapcsolás kulcs működtetésével lehetséges. A kezelő távozása után a bejövő vonalakat egy kiválasztott mellékállomásra futtatja és onnan továbbkapcsolható a kívánt állomás felé, ha a központban automatikus átadás van. Nagyobb alközpontokban kezelőhelyiség és esetlegesen műszerészszóba szükséges. A telefonközpont elhelyezésénél számos központot kell figyelembe venni. Lényeges a száraz helyiség biztosítása megfelelő légcserével, kondicionálás, pormentes levegő biztosítása, légoltalmi szempontok figyelembevétele stb. Alközponti hálózatok tervezését a POTI, létesítését az illetékes postaigazgatóságok végzik. Az alközpontot és a hozzá tartozó hálózatot a Posta tartja fenn. Az érvényes postatörvény szerint a vízügyi szervek rendelkezhetnek saját távbeszélő-hálózattal. Az árvédelmi töltések mentén levő vonalak és ezeket a Vízügyi Igazgatóságokkal összekötő hálózat a Vízügyi Igazgatóságok kezelésében vannak. Az itt alkalmazott frekvenciasáv több egyidejű telefon- és távíróvonal létesítését biztosítja. Saját hálózatán bármely üzemeltető létesíthet a Posta engedélyével úgynevezett üzemi vivős berendezésekből álló hálózatot. Biztosítani kell, hogy a jelek átterjedését idegen hálózatra meggátoljuk, és olyan berendezéseket alkalmazzunk, amelyek megfelelnek a rádió és tv zavarvédelmi követelményeinek. Vezeték nélküli távközlési berendezések A hullámokat másodpercenkénti rezgésszámuk, azaz frekvenciájuk alapján az alábbiak szerint szokás felosztani: Igen hosszú hullámok Hosszúhullámok Középhullámok Rövidhullámok Ultrarövid hullámok Mikrohullámok 100 000 Hz alatt 100 kHz...3330 kHz 300 kHz...3 MHz 3 MHz...30 MHz 30 MHz... 1000 MHz 1000 MHz felett A hullámsávok megadhatók a hullámhosszal is, amit úgy kapunk meg, hogy a fény terjedési sebességét (300 X 10° m/s) elosztjuk a rezgésszámmal. így például a 100 MHz-nek 3 m hullámhossz felel meg. A hullámhossznak az antennák geometriai méretei számításánál van jelentősége. Többszörös vonalkihasználást biztosító vivős telefonrendszerek Légvezetékeken, nagyobb csatomaszám esetében koaxiális speciálkábelen üzemelhetnek. Kialakítottak olyan berendezéseket is, amelyek a végközpontokhoz kapcsolódó fővonalak számát bővítik azzal, hogy vonalanként egy-egy újabb előfizető bekapcsolását biztosítják, ha a központban a szerelvények rendelkezésre állnak. Ezek a berendezések jól alkalmazhatók gyors bővítési igények kielégítésére. A megoldás azonban rendszerint drágább, mint a szokványos kábel egy készülékre eső átlagos költsége. Vivős rendszernek tekinthető a széles körben alkalmazott frekvenciaosztásos jelzőrendszer. A Siemens-szisztéma szerint egy távbeszélővonalon egyidejűleg 24 egyirányú csatorna helyezhető el, ami végeredményben ugyanannyi egymástól független összeköttetést biztosít, maximálisan távírósebesség (50 jel/s) mellett. Célszerűen használhatók a nagyfeszültségű energiaelosztó hálózatra telepített vivős rendszerek. Az egyes hullámsávtartományok eltérő terjedési tulajdonságait az alkalmazástechnika messzemenően figyelembe veszi. A nemzetközileg érvényes Rádiószabályzat (Genf, 1959) ajánlásai alapján különböző üzemmódokat biztosíthatunk, a fel- használás kívánalmainak megfelelően. Rádióberendezések. A folyami és tengeri hajózásban a rádióberendezések mellett a morze távíróátvitel is szokásos, ami a kezelőtől különleges szak- képzettséget követel. Géptávíró-ü zemmód használatakor a készülékek végberendezései különböző sebességű telexgépek. Az ún. ,,/ówm”, azaz beszéd- átviteles üzemmód kis teljesítményű adók és nagy távolság esetében nem mindig biztosít megfelelő minőségű átvitelt. A nagy távolságú rádiózás elengedhetetlen feltétele a rövidhullámú rádiózás terjedési viszonyainak ismerete és a hullámsáv megfelelő kiválasztása. A terjedési viszonyok változásánál közrejátszó okok periodikus jelleggel nap- és évszakoknak megfelelően, és statisztikus jelleggel, zömmel a napfolttevékenység függvényében változnak. A rádió-összeköttetések tervezésénél így valószínűségi értékekkel szoktak dolgozni. 856
