György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
IV —148 GÉPÉSZETI ÉS VILLAMOS BERENDEZÉSEK által készített blokkok mérete egymáshoz illeszthető. Rendelkezésre állnak variálható műszertábla- keretek és műszerasztalok. Mozaiksémákból (pl. a Telefongyári Integra-rendszer) összeállíthatók a technológiai folyamatábrák. Hazánkban az egyedi műszertáblák alkalmazása szokásos. A megoldás keretszerkezetű, ill. a korszerűbb önhordó táblalemezek alkalmazása. Az alapanyag önhordó táblaelemek esetén (MMG rendszer) 4—6 mm széles peremezett lemez. Ez a megoldás átmenet a mozaikrendszer és az egyedi táblák között. Itt — amennyiben egy részlet módosításra szorul — cserélhető a tábla a rendszer módosítása nélkül. Helyi kezelőelemeket nem minden esetben kell vagy célszerű külön táblára vagy kezelőasztalra kihozni. Itt a helyi kezelés hozzáférhető elrendezéssel (pl. lemez- vagy öntött szekrények falsíkra szerelése) biztosítható. Villamos vezetékek és kábelek helyiségek közti átvezetésekor szokásos a védőcsöves, és vízbetörés vagy elárasztásveszély esetén a tömített védőcsöves csatlakozás. A mórőérzékelőket és a helyi vezérlőasztalokat a központi műszerszobával vezénylőteremmel összekötő kábeleket kábelcsatornában vagy konzolokon kell elhelyezni. Gondoskodni kell a bővítéshez szükséges kb. 20%-nyi hely üresen hagyásáról is. A kábelek és kábelkifejtések egyértelmű jelölését minden esetben, a bővítés során is biztosítani kell. Ha szükséges különböző víz, gáz, levegő vezetése, akkor a csővezetékek szabvány szerinti festéséről gondoskodni kell. Az összetettebb irányítástechnikai berendezések ítéletalkotó, logikai berendezései a számítógépekhez hasonló, kényes szerkezetek, melyek elhelyezésekor különleges feltételek kielégítése is szükséges lehet (hőmérséklet- és páratartalom-stabilizálás, pormentesség). Ezt vagy a zárt szekrények belső berendezései, vagy külön e célra kiképzett helyiségek biztosíthatják. A beavatkozó- (végrehajtó-) szervek beépítése általában az irányított technológiai folyamat szerelésével együtt történik, azok a gépészeti berendezések részét képezik. TÁVKÖZLÉSI RENDSZEREK A távközlési rendszerek jellemzői és felosztása Az információrögzítés és információközlés igénye és megoldási módja szoros kapcsolatban áll a műszaki lehetőségekkel és követelményekkel. A hírközlő- rendszerek kialakítása rendkívül tőkeigényes és nagyobb rendszerek létrehozása csupán a legszigorúbb műszaki specifikációk és egységesítés mellett lehetséges. Ebben a kézikönyvben csupán az egyes rendszerek alapvető tulajdonságait, lényeges paramétereit és a beruházásnál szokásos eljárásokat ismertetjük, a vonatkozó irodalom, jogszabályok és szabványok megjelölésével. A távközlési (telekommunikációs) rendszereket feloszthatjuk egy- és több irányú összeköttetést biztosító hálózatokra. A felosztás önkényes, és jelentős határterület adódik a különböző definícióknak megfelelően. Alapvetően egyirányú a rádióműsorszórás, tv-műsorszórás, és több irányúnak tekinthető a telefon, a telex. Az egyirányú rendszerekkel itt nem foglalkozunk. A telefon mikrofonja a hang által okozott légmozgást elektromos jellé, hallgatója az elektromos jelet ismét hangrezgéssé alakítja át. Hagyományos esetben két készülék között egy egymástól és a földtől elszigetelt érpár és egy vagy két feszültség- forrás van. Ez némiképp bonyolódott a telefon- központok kiépítésével, azok automatizálásával, majd egész kontinensekre kiterjedő rendszerek kiépítésével. Telexhálózat. Alkalmas az írott nyelv betűinek és jelkészletének átvitelére. Végpontjain távgépíró gépek vannak. A kívánt állomás tárcsázása után névadókikérés következik, ami egyértelműen azonosítja a hívott állomást. Ezután következhet a kívánt szöveg kb. 6 betű/s sebességgel való leadása; A szöveg leadása a hívótól a hívott felé vagy megfordítva is lehetséges, azzal a kikötéssel, hogy egyidejűleg csak egyik fél gépelhet. A központ biztosíthat ún. konferenciahívást, ahol a kezdeményező állomás egyidejűleg több állomás felé adja le közleményét, pl. meteorológiai vagy vízállásjelentést. Képtávíróknál a kép átvitele pontonként történik, és az igényelt sebességnek, képfelbontásnak és rendelkezésre álló híradástechnikai csatornának figyelembevételével különböző rendszerek használatosak. A mai technikai szinten az átvitel zömmel tv-képfelbontásban, tv-műsorcserét és összeköttetést biztosító rendszereken keresztül történik. Képtávíró alkalmazása szóba jöhet árvédekezésnél, jég- vagy gát viszonyok pillanatnyi helyzetének továbbítására. Ha megfelelő hírközlő csatorna rendelkezésre áll, a tv itt is alkalmazható. A rádióberendezések felhasználásának szigorú nemzetközi előírásai vannak. Ma két hullámsávfelosztási rendszer, az OIRT és a CCIR rögzíti a 852
