György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
Tartalomjegyzék
ELŐSZÓ A vízgazdálkodás területén dolgozó mérnöknek — legyen az egyetemi vagy főiskolai végzettségű — mindennapi munkájában szüksége van olyan könyvre, amely egy-egy vízügyi kérdés megítélésében, egy-egy vízügyi létesítmény helyes megoldásában támogatja. Kézikönyvünket a vízügy területén dolgozó tervező, építő, üzemeltető, a fenntartási munkákat irányító, valamint az igazgatás területén dolgozó felsőfokú képesítésű szakemberek kezébe kívánjuk adni mindennapi munkájuk segítőjéül. A vízépítés igényeit kielégítő — a vízügyi létesítmények teljes körére kiterjedő — kézikönyv kiadására most kerül sor első ízben. A vízgazdálkodás mindjobban növekvő feladatai és ennek megfelelően az egyre több új vízügyi létesítmény építése, valamint a vízügy területén szakmailag mindinkább tagozódó mérnöki munka napjainkban már megkövetelte egy ilyen mű megjelenését. Mind ez ideig nélkülöztünk egy olyan kézikönyvet, mely a szakterület korszerű ismereteit foglalja össze. Jelen munka tellát régi, de mindinkább fokozódó hiányt kíván pótolni. A könyv előkészítése során széles körben vitattuk meg és alakítottuk ki az itt közreadott kézikönyv szerkezetét és tartalmát. Az első főfejezetekben kiemeltük azokat a műszaki ismereteket, amelyek a vízépítés szakterületein közösek, a hidrológiát és a hidraulikát, a vízépítési biotechnikát, az építési anyagokat és szerkezeteket, az építés szervezésének a vízépítés minden ágában közös ismeretanyagát. E főfejezetekben nem foglalkozunk azokkal az alapismeretekkel, amelyekből a közelmúltban korszerű kézikönyvek jelentek meg, így pl. nem tárgyalják az alapozó főfejezetek a matematika, fizika és kémia általános ismeretanyagát. A vízügyi létesítmények egyre összetettebb, gyakran már ipari jellegű technológiai folyamatokat valósítanak meg. Ezekben mind nagyobb teret foglalnak el a gépészeti és villamos berendezések és ezeken belül az irányítás, mérés és hírközléstecb- nika eszközei. Ezek ismertetését külön főfejezetben emeltük ki. Célunk e fejezettel az, hogy segítségével a vízügyi létesítményeket tervező, beruházó és építő mérnök figyelembe tudja venni a gépészeti és villamos berendezések tervezőjének, szerelőjének, üzemelőjének szempontjait, ismerje ezen berendezések alkalmazásának lehetőségeit, meg tudja a fejezetben közöltek alapján fogalmazni a berendezések iránt támasztott igényeit. Nem célja tehát ennek a fejezetnek az, hogy a gépész- és villamosmérnököknek nyújtson tervezési, szerkesztési, vagy üzemi i smereteket. A Kézikönyv gerincét a 4 szakági fejezet: — a folyami vízgazdálkodás művei, — a mezőgazdasági vízgazdálkodás művei, — a vízellátás és — a csatornázás és szennyvíztisztítás alkotja. Ezek a főfejezetek az egyes szakágak sajátosságait, jellemző és speciális létesítményeit mutatják be. Az utolsó főfejezet a vízügyi létesítmények hatósági engedélyezésével kapcsolatos jogszabályokat és eljárásokat foglalja össze. A Kézikönyv felöleli a vízügy területén alkalmazott művek és létesítmények olyan szintű ismertetését, amely alkalmas arra, hogy az ismert anyagot felfrissítse, az ezeken a területeken elért újabb ismeretekkel kiegészítse, kidolgozási, megoldási módokat, számítási, szerkesztési módszereket és konkrét pélII