György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

IV. Gépészeti és villamos berendezések

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV-75 S i 1B1 Dl' 2B2 D2 Ba/fordu/af IV-71. ábra. Soros gerjesztésű egyenáramú motor kap­csolási vázlata lehet elvezetni. Mivel a „soros” motor gerjesztő­árama együtt változik a forgórészárammal, indítása sorba-kapcsolt ellenállás (indítóellenállás) fokozatos kiiktatásával történik. Forgásiránya azáltal változ­tatható, hogy a gerjesztő (állórész) tekercsben az áram irányát megfordítják. Ha csak a gép hálózati csatlakozásánál cserélnek pólust, a forgásirány nem változik. Szerkezeti okokból nem minden gép alkal­mas forgásirány-változtatásra. Soros gép feszültsége generátorüzemben erősen változik a terheléssel, ezért generátorként nem használatos. Motorként fordulatszáma a terheléssel erősen változik, terhelés nélkül megszalad. Ezért csak olyan üzemre alkalmas, amelynél a terhelő­nyomaték sohasem csökken egy megengedett érték alá. A nyomaték az áramerősséggel nő, növekvő fordulatszámnál csökken. A soros gépek jelleggör­béit a IV-72. ábra mutatja. Párhuzamos (sönt) gerjesztésű gépek gerjesztő­tekercsei szabályozóellenállással sorba kapcsolva ugyanarra a feszültségre vannak kapcsolva, mint a forgórésztekercsek. így a gerjesztés (a gerjesztő mágnesrendszer tekercseiben folyó áram) szabá­lyozható. Az erre szolgáló ellenállást nem szabad megszakítani. Generátor gerjesztőtekercsét a leg­nagyobb ellenállás beiktatása után — üzemen kí­vüli állapotban — rövidre kell zárni. Motor esetén a gerjesztőkor megszakítása még így sem történhet meg, ezért a IV-736 ábra szerinti kapcsolást kell alkalmazni. A párhuzamos gerjesztésű motor a fordulatszá­mot megbízhatóan tartja, és szükség esetén a for­dulatszám akár a kapocsfeszültség, akár a gerjesz­tőáram változtatásával befolyásolható. A kapocs­feszültség növelésekor vagy a gerjesztőáram csök­kentésével a fordulatszám növekszik, ellenkező vál­toztatásnál csökken. A növekvő armaturaárammal a nyomaték növekszik, kezdetben meredeken, majd lényegesen kevésbé, mint a soros motor esetén, így a terhelés nélkül maradó motor meghatározott, a gépre általában nem veszélyes üresjárási fordulat­számra áll be. Ez gyakorlatilag nem sokkal maga­sabb, mint a névleges terheléshez tartozó fordulat­szám (IV-74. ábra). A párhuzamos motor jelentőségét fordulatszá­mának szabályozhatósága növeli. A külső gerjesztésű gép gerjesztőfeszültségét füg­getlen áramforrás szolgáltatja. Viselkedése így a párhuzamos gerjesztésűhöz hasonló, azzal az elté­réssel, hogy a párhuzamos gép pillanatnyi üzem­állapotából adódó egyes átmeneti jelenségek elma­radnak. Ez különösen generátorüzemben előnyös. Vegyes gerjesztésű (kompaund) az az egyenáramú gép, amelynek soros és párhuzamos kapcsolású gerjesztő tekercsei is vannak. Ezzel a kétfajta ger­jesztésből eredő tulajdonságokat lehet előnyösen egyesíteni. Az egyenáramú gépek jelentőségét a korszerű egyenirányító-technika napjainkban fokozta, mert fordulatszám-szabályozásra alkalmasak. Váltakozó áramú gépek. A váltakozó áramú forgó­gépek három főcsoportja ismeretes: szinkrongépek, aszinkrongépek és váltakozó áramú kommutátoros IV-72. ábra. Soros gerjesztésű motor jelleggörbéi: nyo­maték a fordulatszám és az áramerősség függvényé­ben 779

Next

/
Thumbnails
Contents