György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
IV-56 GÉPÉSZETI ÉS VILLAMOS BERENDEZÉSEK NÉHÁNY FONTOSABB KAPCSOLÓDÁSMEGOLDÁS A működési kapcsolatokat a technológiai folyamatok és a gépi berendezések fejezetei ismertetik. A méreti kapcsolatokat esetenként a tervezés részeként határozzák meg. A szerkezeti kapcsolatok közül a leggyakrabban előfordulók az alábbi jellemző csoportokba sorolhatók: — gépalapozás (forgógépek, működtető mechanizmusok, tartályok stb. alapozása), — sínpályák leerősítése, — csövek, kábelek, csőidomok és csőszerelvények rögzítése, fali átvezetése, csatlakoztatása, — acélszerkezeti jellegű elemek beépítése. Gépalapozás. A technológiai berendezések jelentős mozgó tömeget képviselő gépeit, illetőleg gépcsoportjait alapozni kell. A gépalap feladata az állandó (statikus), a szerelés, beállítás alkalmával fellépő esetleges (átmeneti), az üzemszerű használat során jelentkező, periodikusan ismétlődő (dinamikus) és a rendkívüli üzemi körülmények vagy üzemzavarok következtében fellépő (rendkívüli dinamikus) erőhatások felvétele, ill. az alap közvetítésével a környező teherviselő szerkezetekre, végső soron a talajra való átszármaztatása. Állandó, statikus erőhatást jelent a gép súlya, a hozzá tartozó berendezésekkel, tartozékokkal együtt (alaplemez, tengelykapcsolók, rászerelt segédberendezések, kezelőállvány stb.), továbbá a gépre vagy alaplemezére, ill. a gépalapra támaszkodó egyéb szerkezetek (csővezeték, szerelvények, közlőművek stb.) súlya. Fenti berendezések és szerkezetek súlyát üzemkész állapotban, vízzel, kenő- és hajtóanyaggal feltöltött állapotban kell figyelembe venni. Ugyancsak állandó terhelést ad a külön gépalapon elhelyezett berendezésekkel, gépekkel való összeköttetésből származó erőhatás (szíj- és láncfeszítés stb.) is. Esetleges, átmeneti erőhatásnak minősülnek azok a terhelések, amelyek nem üzemszerűen és nem állandóan hatnak, vagy amelyek az állandó terheléssel megegyező mértékben ugyan, de ideiglenesen attól eltérő teherállásnál jelentkeznek. Ezek rendszerint a szereléssel, karbantartással, ill. a beállítási műveletekkel függnek össze. A gép üzemszerű használata során olyan periodikus, dinamikus erőhatások lépnek fel, amelyek a forgórészek tömegével arányosak. Ezek a tömegerők abból származnak, hogy a forgó géprészek gyakorlatilag nincsenek teljesen kiegyensúlyozva. Statikai kiegyensúlyozatlanságról akkor van szó, ha a forgórész súlypontja nem esik a fogástengelybe (IV-12. táblázat), dinamikus kiegyensúlyozatlanságról beszélünk, ha a forgástengely nem esik egybe a forgórész főtehetetlenségi tengelyével. A gépek tengelykapcsolóval való összekapcsolásánál az egytengelyűség beállítása is csak bizonyos megengedett tűréssel lehetséges. Fentiek következtében is dinamikus erőhatás léphet fel, amely a gépek IV-12. táblázat A statikus kiegyensúlyozás egyes géptípusokra megengedett hibái A forgórész típusa Kiegyensúlyozatlanság mértéke, mm Egy- és kéthengeres motor könyö- kös tengelye, kardántengely 0,020-0,050 Közönséges villamos motorok forgórésze, többhengeres motorok könyökös tengelye, gépalkatrészek, ventillátorok forgórésze 0,005-0,020 Kis villamos motorok, turbógenerátorok, turbinák forgórésze 0,002- 0,005 Nagy fordulatszámú kis motorok forgórésze, gázturbinák forgórésze 0,0005 - 0,002 Pontossági csiszológépek, pörgettyűk 0,0002-0,0005 csapágyain keresztül a gépalapot terhek. — Üzemszerűen olyan dinamikus erőhatások is jelentkezhetnek, amelyeket külső körülmények idéznek elő (légbeszívás és kavitáció szivattyúknál, szerelvények hirtelen zárásánál fellépő ütések, nyomáslengés következtében jelentkező kavitációs ütések, jég nekiúszása stb.). Rendkívüli dinamikus igénybevételt okozhatnak egyes géphibák (pl. csapágytörés, tengelybefeszülés következtében fellépő rövidzárlati nyomaték stb.), és külső, ritka események (földrengés, csatlakozó csővezeték töréséből eredő rázkódtatás stb.). A gépalapot terhelő állandó és esetleges (átmeneti) erőhatások — gyártó művek alapozási adatszolgáltatásai alapján — pontosan figyelembe vehetők. A periodikusan jelentkező dinamikus terhelések által keltett rezgések megállapítása, ennek összevetése a gépalap saját rezgésével, illetőleg ez utóbbinak megfelelő mértékű elhangolása már hosszadalmas számítást, a gépszállítóval való szoros kapcsolattartást igényel. A rezgéstani vizsgálatok elvégzése különösen fontos a nagy teljesítményű, részben 760 /
