György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
3. A GÉPÉSZETI BERENDEZÉSEK ÉS A VÍZÉPÍTÉSI MŰTÁRGYAK KAPCSOLATA A KAPCSOLATOK JELLEGE A vízépítési műtárgyak technológiai berendezéseinek beépítése, kapcsolatuk kialakítása kötöttebb, mint az általános ipari létesítményeké. A kiszolgált technológiai folyamat ugyanis a többnyire terepszint alatti vízszintekhez kapcsolódik, és ehhez mind az építménynek, mind a technológiai berendezésnek alkalmazkodnia kell. A technológiai berendezés és az építmény kapcsolódásai : — működéstechnikai (áramlás, tömítés, tárolás stb.), — méretbeli (nagyság, terhelés), — kialakítási (felfekvés, lehorgonyzás, bekötés stb.) jellegűek. A működéstechnikai kapcsolatok a technológiai folyamat kívánalmaitól függnek (pl. vízzáró födémre történő leerősítés, a szívóakna kiképzése, a levegőztető medence alakjának és a kefének az összhangja stb.). A méretbeli és kialakítási összefüggéseket elsősorban szerkezeti sajátosságok (vasbeton, gép-, és acél- szerkezetek stb.) szabják meg. A tervezés során a kapcsolatok megvalósítása csak a szaktervezők szoros együttműködése során, kölcsönösen elfogadott engedmények árán lehetséges. (Pl. a technológiai berendezés elrendezése alkalmazkodik a műtárgy szerkezeti kialakításához és ennek figyelembevételével osztható kivitelű, azaz szerelési egységekből, elemekből áll; a műtárgy elrendezése és méretei viszont a technológiai berendezés működési feltételeiből eredő hatások és követelmények szerint alakulnak.) A technológiai berendezés műtárgyhoz való kapcsolódása a beépítési művelet szempontjából kétféle : szerelhető vagy rögzített. Az előbbinél a beépítés a műtárgy építésének befejezése után, a technológiai szerelés keretében, azaz általában utólagos betonozással történik. Az utóbbinál a technológiai berendezéshez tartozó elemek a műtárgy építésével egyidőben kerülnek elhelyezésre. Szerelhető beépítésre akkor van szükség, ha a technológiai berendezés üzemeltetése rendszeres időközben megkívánja annak időszakos eltávolítását (pl. javítás, csere, tisztítás stb. miatt), vagy ha a műtárgyhoz csatlakozó elemnél a szükséges szerelési pontosság utólagos beállítási lehetőséget kíván (pl. rögzítésnél, alátámasztásnál stb.). Rögzített beépítési mód alkalmazható, ha későbbi szerelésre nincs szükség, és az elhelyezési pontosság igénye sem haladja meg az építési méretektől megkívánt pontosságot. A beépítési módnak ez a csoportosítása egyúttal a technológiai berendezés költségeinek hitelbiztosítása szempontjából is megkülönböztetést jelent. A technológiai berendezések azon részei ugyanis, amelyek az építési részekkel szerelhető kapcsolatban vannak, a beruházás engedély-okmányán a „gép” rovaton szerepelnek, míg a rögzítetten elhelyezett berendezések költségeit az „építés” rovaton kell előirányozni. TŰRÉS, ILLESZTÉS, ILLESZKEDÉS A technológiai berendezés gyártása, illetőleg a műtárgy megépítése során a terveken megadott méretek csak kisebb-nagyobb eltérésekkel valósíthatók meg. A tényleges méret tehát, amelyet az elkészítés (gyártás) után méréssel lehet megállapítani, eltér a névleges, illetőleg az alapmérettől. Mivel az egyes elemek méret- és alakhűsége összeépítés, működés, szerelhetőség, cserélhetőség stb. miatt nem közömbös, szükség van a megengedett méreteltérések határok közé szorítására. Különösen fontos a technológiai szerkezetek és az építmények csatlakozó méreteinek korlátozott eltérési lehetőséggel való meghatározása, mert a kétfajta szerkezet készítési technológiája és ennek következtében az 757
