György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV-49 hogy a légvezetékekben a légtelenítés végén és esetleg elején víz is áramolhat, amikor is az áramlási veszteségek ugrásszerűen növekednek. A légtelenítési idő (átlagos légszállítás közelítő feltételezésével) ahol V a légtelenítendő térfogat, m3; Qa a lég- szivattyú szállítóképessége, m3/s; P0 légköri nyomás, har; P max. szívás a légtelenítés végén, bar. Víztelenítő berendezések. Két célja lehet: üzemszerűen vízzel borított terek és géprészek vízborításának megszüntetése (tisztítás, javítás, fagymentesítés céljából) és üzemszerűen száraz terekből a beszivárgó vagy betört víz eltávolítása. Az előbbi lehet gravitációs vagy szivattyús. A gravitációs víztelenítés egyszerűbb, de gyakran nem valósítható meg az alacsonyabb szintre való elvezetés lehetősége híján. A gravitációs víztelenítéshez a víztelenítendő szivattyú, csővezeték, tolózár, akna stb. legmélyebb pontján vízleeresztő fejescsavar, csap, szelep vagy tolózár van elhelyezve. Zárt terek víztelenítéséhez egy felső ponton a levegő bejutásáról is gondoskodni kell. A szivattyús víztelenítés száraz aknás, ha a szivattyú és a hozzá vezető csövek és szerelvények a víztelenítendő tértől elzárt helyen vannak felszerelve. Nedves aknás elrendezésnél a víztelenítő szivattyúkat az eltávolítandó víz elborítja. A száraz aknás megoldás előnye a beépített gépek hozzáférhetősége, az akna és a gépcsoport kiképzésének függetlensége az eltávolítandó víz szintjétől. Hátránya a bonyolultabb csőkapcsolás több tér kiszolgálása esetén, és az, hogy a száraz aknába beszivárgó víz és pára ellen nehéz védekezni. A nedves akna előnyei, különösen az újabban megjelent, motorral egybeépített kiemelhető szivattyútípusok (pl. BIBO, Flygt) alkalmazása esetén nagyobbak. Méretezés, gépválasztás. A víztelenítő szivattyú kiválasztásához a kívánt víztelenítési időtartamból (1...3 óra) kell kiindulni. Figyelembe kell azonban venni a leürítés előrehaladásával a víztelenített tér elzáróberendezésein egyre növekvő vízbeszivárgást, amely rossz állapotban levő ideiglenes elzárás esetén jelentős lehet, továbbá a lesüllyedő alvízszinttel növekvő szivattyú szállítómagasságot, ami a vízszállítás csökkenését eredményezi. A kiemelhető szivattyúkkal tervezett víztelenítő akna azért is előnyös: kellő hely biztosítása esetén a szivattyúk száma az előre látottnál nagyobb vízbeszivárgás esetén utólag is növelhető. Szivattyútípusként dugulásra nem hajlamos, a szennyvízszivaty- tyúzás céljára kifejlesztett víztelenítő gépcsoportokból kell választani. Statikus szállítómagasság igénye a leürítés végén mérhető legkisebb akna alvízszint és a nyomócső kitorkolási szintje közötti különbség. A víztelenítő rendszer nyomócsövét nem érdemes vízszint alatt kivezetni. A ritka üzem miatt az elvesző energia érdektelen, viszont így a visszacsapó szelep beépítését el lehet kerülni. Száraz aknás rendszerben a szivattyúk villamos motorjait lehetőleg az akna födémé fölé ki kell hozni, a párás tér hatásának elkerülésére. Ehhez tengelyhosszabbítással is ellátható szivattyútípusok szükségesek. Az építmény falain átszivárgó vizek eltávolítására — tekintettel azok viszonylag kis mennyiségére és tisztaságára — gyűjtőzsompra telepített kézi szárnyszivattyú vagy kis önfelszívó (SIHI) gépcsoport alkalmazható. Száraz aknás víztelenítő rendszer esetén a szivárgó víz eltávolítását a száraz akna aljában, a telep legmélyebb pontján kiképzett 48 vízügyi létesítmények kézikönyve 753 IV-46. ábra. Kézi mozgatású, egyfőtartós futódaru
