György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
I. Alapok
2. HIDROLÓGIA A FŐBB HIDROMETEOROLÓGIAI JELLEMZŐK ÉS AZOK MÉRÉSE A csapadék jellemzői és azok mérése A légköri csapadék cseppfolyós (eső, harmat) vagy szilárd (hó, jég, zúzmara, dér) lehet. Az eső főbb jellemzői: a magasság (h, annak a vízoszlopnak a magassága, amely az eső végén a talajt borítaná, ha a lehullott eső teljes egészében ott maradna), az időtartam (T, az eső kezdetétől a végéig eltelt idő), valamint a kettő hányadosaként meghatározott intenzitás (i), vagyis h Jellemzik még az esőt a meghatározott területre lehullott vízmennyiséggel (V) is. A gyakrabban használt mértékegységek: h mm, T s, h, i mm/h, V m3, km3. A hó jellemzője a fentieken kívül a térfogatsúly. A csapadék magasságát (h) csapadékmérővel (omb- rométerrel) (1-118. ábra) vagy csapadékíróval (ombrográffal), a hó térfogatsúlyát az 1-119. ábrán látható eszközzel mérik. A csapadékmérő tartályában összegyűlt vizet mérőhengerbe öntik, a csapadék magasságát a henger beosztásán olvassák le. A hó térfogatsúlya (Gh) a Crh = 0,l— p/cm3 n képletből számítható, p a mérőeszköz vízszintes beosztásán leolvasott érték, n a hóréteg vastagsága cm-ben (a henger beosztásán leolvasott érték). Magyarországon a csapadékméréseket az Országos Meteorológiai Intézet végzi. Mintegy 800 csa- padókmérőjének kb. 5%-a csapadékíró. A jelentésekben közölt adatok a reggel 7 órakor mért, az előző 24 órára vonatkozó értékek. Az ország sokévi csapadék-átlagairól az 1-120. ábra tájékoztat (az 1901 -f 1950. időszak adatai alapján). Az ábra adataiból a havi átlagok az 1-35. táblázat segítségével határozhatók meg. A csapadék magyarországi változékonyságának néhány jellemzője: Az évi csapadék minimuma a sokévi átlagnak 0,5-t0,6-a, a maximuma a sokévi átlagnak 1,5-szöröse. A havi minimum minden hónapban lehet zérus, a havi maximum az adott hónap átlagos csapadékának 4 5-szöröse is lehet. 1-118. ábra, Hellmann-féle csapadékmérő 1-119. ábra. Eszköz a hó térfogatsúlyának mérésére 77
