György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV —7 személyzetet betanítsa. Ebből következik, hogy a megrendelőnek biztosítania kell, hogy a létesítmény üzemeltetője a szükséges létszámú személyzetet — lehetőleg mér a szerelési munkák folyamán — biztosítsa és így megteremtse a próbaüzem utáni zavartalan üzemeltetés lehetőségét. A szereléssel összefüggésben felmerülő mellékmunkákról, főleg építőipari szakmunkákról (kőműves, mázoló stb.) való gondoskodás általában a vállalkozó feladata, ha a szerződésben másképpen meg nem állapodtak. A szereléssel egyidőben, a munkák zavartalan folytatása érdekében, szükséges bizonyos vizsgálatok elvégzése, melyek egyébként, mint mennyiségi vagy minőségi átvételi feladatok, az átadás-átvételi eljárások keretébe tartoznak. Ezeket a méréseket és vizsgálatokat olyan időpontban kell végrehajtani, amikor a kérdéses gépek vagy berendezések, a csatlakozásokat is beleértve, jól hozzáférhetők és az esetleges hiányosságok javíthatók. Ilyen fontosabb vizsgálatok — amelyek eredményes elvégzése egyúttal általában a hatósági használatba vételi engedélyek kiadásának is előfeltétele — az alábbiak: Emelőberendezés: A fesztávolság, a pályalejtés ellenőrzése, statikus és dinamikus terhelési próbák, fékek, teheremelő és rögzítőszerkezetek vizsgálata és ellenőrzése. Munkavédelmi, biztonságtechnikai felülvizsgálat. Rugalmas és maradó alakváltozások 1 vizsgálata, mérése és ellenőrzése. Mozgatási próbák szélső helyzetek között. Villamos üzemű emelőberendezésekben fentieken túlmenően az energiaellátás, a kapcsolók és reteszelőérintkezők, feszültségmentesítő elemek, túlterhelésgátlók és vészjelző berendezések működésének ellenőrzése. Konzolos vagy gémes emelőberendezésekben állékonysági vizsgálatok elvégzése. — Zsilipmozgató berendezések: Beállítás, teheremelő és rögzítőszerkezetek, hajtóművek, tengelykapcsolók futáspontosságának vizsgálata és ellenőrzése. Rugalmas és maradó alak- változások vizsgálata. Villamos üzemű mozgatóberendezésekben az energiaellátás, a kapcsolók, reteszelő érintkezők, helyzet- és állásjelzők, feszültségmentesítő elemek működésének ellenőrzése. Munkavédelmi és biztonságtechnikai felülvizsgálat. — Csővezetékek és tárolók: Méretellenőrzés, csatlakozások, bekötések vizsgálata, a beépített szerelvények működésének ellenőrzése. Víz- és esetleg légzárósági vizsgálatok a tervekben rögzített próbanyomás és vizsgálati időtartam szerint. Lehorgonyzások, alátámasztások ellenőrzése. Biztonsági berendezések vizsgálata. Indokolt, ill. a szerződésben rögzített esetekben tárolóknál anyag-, anyagalakítási és hőkezelési vizsgálatok. (A felsorolt vizsgálatokat nyitott munkaterületeken, ill. szigetelés és korróziógátló bevonat felhordása előtt kell elvégezni.) — Transzformátorállomások és kapcsolóberendezések: Földelés szétterjedési ellenállása, földelő vezeték ellenállása, vezetékkötések átmeneti ellenállása, nullázóvezetékek hurokellenállása. Fázistávolságok és biztonsági távolságok, szigetelési ellenállás ellenőrzése. A felsorolt berendezéseket és gépeket csak a minden szempontból eredményes vizsgálatok után lehet használatba venni (emelőberendezések, tárolók, villamos berendezések), ill. eltakarni (földbe épített csővezetékek, tárolók), természetesen a megfelelő szigetelési és korróziógátló bevonatok elkészítése után. KIPRÓBÁLÁS, ÁTADÁS-ÁTVÉTEL, ÜZEMBEVÉTEL (L. még: II-6. fejezet, Vízi acélszerkezetek) Az átadás-átvételi eljárás rendjére vonatkozóan már a vállalkozási szerződésnek kell intézkednie: ha ilyen megállapodás nem történt, akkor a vállalkozó és a megrendelő a szerelési munka befejezéséig köteles egyetértésre jutni az eljárás ütemezését illetően. Kiterjedt technológiai berendezés esetén az egyes önálló részberendezésekre külön is lefolytatható az eljárás. Az átadás-átvételi eljárás lényegében három részből tevődik össze: — próbaüzemet megelőző műveletek — próbaüzem — átadás-átvételi jegyzőkönyv felvétele. A próbaüzemet megelőző műveletek (egyes részek, majd a teljes berendezés komplex kipróbálása) során azt kell vizsgálni, hogy a berendezések — a szerelést követően — az üzembiztos működésre alkal- masak-e és a szerződésekben kikötött vagy szabványok és előírások által meghatározott feltételeknek megfelelnek-e. Az.egyes részek, majd teljes berendezés komplex kipróbálása során azokat a beállítási és beszabályozási feladatokat kell elvégezni, melyek csak üzemi körülmények között lehetségesek. A próbaüzemet megelőző eljárás során nyer bizonyítást, hogy a berendezés a terveknek megfelelően készült és tartós üzemre alkalmas állapotban van. Az ekkor tett megállapításokat, esetleg 711
