György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
III. Építésszervezés
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 111-143 a szállító által leszállított anyagok minőségéről szúrópróbaszerű vizsgálatok útján kell meggyőződnie. Csak olyan új anyagok és szerkezetek használhatók fel a vízi építményekben, amelyeknek használatát az OVH elnöke az Építési Városfejlesztési miniszterrel egyetértésben engedélyezett. Érvényes szabvány hiányában a gyártómű adja meg a gyártmány minőségi paramétereit. Az anyagból összeépített szerkezetek ellenőrzése Az átadás-átvételi eljárás során már a beépített anyaggal, szerkezettel együtt a kivitelezés minősége is vizsgálat alá kerül. Az egyes munkanemek kivitelezésminőségi előírásait az Építési-szerelési Kivitelezési Szabályzat (ÉKSZ) ,,E” „A kivitelezés minőségi követelményei” c. fejezete tartalmazza, egyben rögzíti a próbavétel módját is. Ha a próbavétel módját állami szabvány írja elő, akkor elvégzésére a szabvány előírásai kötelezőek. A próbavétel során vett minta vizsgálata elvégezhető a munkahelyen szervezett laboratóriumban, vagy vizsgálatra az Építőanyagipari Minőségvizsgáló Intézetnek kell beküldeni. A vizsgálat eredményei alapján a szerkezetet minőségi osztályba sorolják. Az egyes osztályokba való besorolás feltételeit az ÉKSZ vonatkozó fejezetei tartalmazzák. Az építmény átadás-átvételi eljárása során a megrendelő köteles megvizsgálni, hogy a vállalkozó által késznek jelentett építőipari munka megfelel-e a jogszabályokban, szabványokban, ÉKSZ-ben, valamint az építési szerződésben és a kivitelezési tervdokumentációban a létesítmény rendeltetése alapján előírt követelményeknek. A megrendelő nem köteles olyan építőipari munkát átvenni, amely rendeltetésszerű használatra nem alkalmas. Ha a felülvizsgálat olyan hiányosságokat állapít meg, melyek alacsonyabb minőségi osztályba sorolást indokolnak, megrendelő jogosult a végszámlából minőségi levonást eszközölni. Ha a munka teljesítése vitatható vagy hiányos, hibás, a követendő eljárás elveit az 5/1968. (IV. 6.) ÉVM. sz. — az építési szerződés alapfeltételeinek közzétételéről — kiadott rendelet és melléklete, valamint az 1/1968. (IV. 22.) KGM-NIM-KPM sz., a technológiai szerelés vállalkozási alapfeltételeiről kiadott együttes rendelete és melléklete rögzítik. ÉPÍTŐ- ÉS SZERELŐIPARI KIVITELEZÉSI SZABÁLYZAT Az ÉKSZ az építés-szerelést és a technológiai szerelést érintő szakmai előírásokat tartalmazza. Munkanemenként (pl. dúcolás, szádfalak, résfalak vagy úszókotróval végzett földmunka stb.). Minden munkanemnél rögzíti: az általános feltételek hatályát, a munkahely átadásának és előkészítésének műszaki szabályait, a szükséges „Engedélyeket”, ,,Bejelentések”-et, az anyagok minőségi követelményeit, rakodására, szállítására, tárolására vonatkozó előírásokat, a kivitelezés minőségi követelményeit, a kivitelezés ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket. A jelenleg érvényben levő ÉKSZ rendelkezései közül kötelezőek a) „A minőségi osztályzástól független követelmények” (E. 51); b) a „Biztonsági előírások” (B. 7) fejezetben és a „Kivitelezés ellenőrzése” (F) fejezetben foglalt előírások. A szabályzat többi rendelkezéseitől való eltérésben a felek megállapodhatnak (diszpozitív hatály). Ha a rendelkezéstől való eltérés tekintetében megállapodás nem történt, a szabályzat előírásai az érvényesek. Az állami (országos, ágazati) szabvány, ill. a műszaki előírás kötelező vagy diszpozitív hatályát nem érinti, hogy arra a szabályzat kötelező vagy diszpozitív szabálya utal. A vízépítési szerkezetekre vonatkozó előírások az ÉKSZ V. kötetében találhatók, míg a dúcolás, szádfalak, síkalapozás, süllyesztett kút és szekrényalapozás stb. előírásait a III. kötet tartalmazza. 699
