György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
III. Építésszervezés
111-128 ÉPÍTÉSSZERVEZÉS 6 5 III-71. ábra. Betongyár sematikus elrendezése 1 kötésgyorsító-adagoló; 2 fagyásgátló-adagoló; 3 plasztifikáló adagoló; 4 szelep; 5 vízvezeték; 6 szivattyú; 7 víztartály; 8 serleges elevátor; 9 akna; 10 adalékanyag-mérleg; 11 elosztó; 12 elosztó; 13 keverő; 14 ürítőkocsi; 15 szállítószalag; 16 surrantó; 17 adalékanyag-tartály; 18 cement; 19 aerációs csatornák; 20 cementszállító csővezeték; 21 cementmérleg; 22 elosztó; 23 keverő juttatják el a betont a bedolgozás helyére, ahol az teregetés nélkül szétterülve beépül. Álló tölcséres eljárás esetén egy-egy tölcsérből betonozott felület max. 25 m2, így az álló tölcsérek számát ennek megfelelően kell számítani. A beton munkahelyi szállításához, ha 10 m-nél nagyobb, de 30 m-nél nem szélesebb munkagödröt kell kiszolgálni, akkor tolópados hídszerkezet vagy portáldaru alkalmazására is sor kerülhet. Ha a munkatér szélessége a 30 métert meghaladja, vagy a beton a keverőtelep szintje alá és fölé 5 méternél mélyebben, vagy annál magasabban kell bedolgozni, toronydarut, árbocdarut célszerű alkalmazni, konténeres szállítással. A nagy duzzasztóművek építésszervezésekor rendkívül nagy tömegű beton szállítását és egyben 30 m-nél is nagyobb magasságkülönbségek áthidalását kell megoldani. Ezért ezeknél és ehhez hasonló, különösképpen keskeny, de hosszú műtárgyak építésénél a kábeldaruk igen előnyösen alkalmazhatók a beton szállítására. A 100—200 m-es távolságra vagy 20—30 m magasságra beton szállításához elterjedten alkalmazzák a telepített vagy mobil szivattyúkat. E berendezések a folyamatos anyagszállításon kívül a jó osztályozódásmentes betonminőséget biztosítják. A szervezés során a bedolgozás műveletét a szállítással kell összehangolni. A betont a tervezett tömörítési vastagságban a kisebb volumennél kézi munkával, karolással terítik szét. Ez a művelet betonszivattyús szállítás esetén elmarad, mert a szállítócső flexibilis végének mozgatásával a beton a kívánt mértékben teríthető. A nagy vastagságban teríthető vasszerelés nélküli tömegbeton a volumentől függően tológéppel, vagy kisebbnél góplapáttal teríthető hatékonyan. Nagy tömegű betonok készítésénél a műtárgy egyes részeinek betonozása előre meghatározott sorrendben végzendő. A beton szállítását, elhelyezését a betonozási sorrendnek megfelelően kell szervezni. A beton a minőségi követelmények és a szerkezet jellege szerint kézi vagy gépi döngöléssel, és belső vagy felületi vibrálással tömöríthető. Vibrálással csak a földnedves vagy kissé képlékeny betonokat szabad tömöríteni, ezért a tömörítőeszközök kiválasztására különös gondot kell fordítani. Az elteregetés és tömörítés műveletei szorosan összekapcsolódóak, és a szállított beton mennyiségét mindig 10—15%-kai túlhaladó teljesítőképességgel kell betervezni azzal is számolva, hogy a betonozáskor a különböző szakaszokba való átállásoknál gondoskodni kell az alkalmazott súlyosabb gépek szállítási módjának megtervezéséről, daru- vagy szállítópálya alkalmazásáról. A betont általában permetszerű locsolással utókezelik. Igen jól bevált, különösen a nyári nagy melegben való betonozáskor, a kötés alatti beton fóliával való leterítése, amivel jelentős mértékben meg lehet gátolni a beton meg nem engedett mértékű kiszáradását. Nagy tömegű betonokba, a kötés alatt fejlődő káros hőhatások elkerülésére, a betontestbe ágyazott csővezetéken hűtővizet áramoltatnak. A kisebb, de kényes műtárgyak kötés alatti betonjának utókezelése automatikusan működő permetezővel is megoldható. Transzportbeton A beton központi betongyárból való n agyobb távolságú szállításakor lényeges, hogy a betonkeverék ne osztályozódjon szét és a szállítás következtében a beton kötésének sem szabad megkez dődnie. A bei 684
