György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
III. Építésszervezés
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 111-123 A különböző cölöpverő gépek gépi-technológiai adatait a III-l. fejezet táblázatai tartalmazzák. Az ejtőkos súlya a leverendő elemeknek egy- kétszerese lehet. A gőzkalapácsok, vibróverők súlyát az azonos súlyú ejtőkoshoz viszonyítva négyszeresnek lehet feltételezni, hatékonyság szempontjából. Az acél szádpallókat húzásra is alkalmas verőállványról verik, ill. húzzák. A verőállványt a munkagödör hosszában lefektetett pályáján vágányon vagy pallókon görgőkkel mozgatják, lerögzített csőrlővel. A verőpályát úgy alakítják ki, hogy arról a teljes szádfal sarokelemekkel együtt elérhető legyen. Víz alatti verésnél a leverendő elem fejére 30x30—35x35 cm-es alul-felül vasalt tölgyfa gerenda űzőfát helyeznek toldatként. A szádfal süllyedésének ellenőrzésére a szádfal csúcsától kezdődően méteres beosztást festenek, szükség szerint a beosztást az „űzőn” folytatják. Acél szádlemezeket és pallókat az elemek felső részén levő lyukon átfűzött, lánccal összekapcsolt csigasorral, vagy ellenkező irányban működtetett légkalapáccsal áthúzva, vagy verve emelik ki. Az acél szádpallókat a szádlemezekhez hasonló kapcsolatú, de nagyobb teljesítőképességű berendezésekkel emelik ki. Az acél szádpallók emelése 100, 200 vagy 300 Mp > teherbírású hidraulikus sajtóval, 5, 10 vagy 20 Mp teherbírású csavarorsós emelővel, vagy 5, 10 Mp-os kézi csőrlővel, 3-4-szeres áttételű, 20—25 Mp húzóerejű csigasorral mehet végbe. A húzónyílás körül erősítés alkalmazása célszerű, mert az értékes acélanyag könnyen kiszakadhat. A szádfalazási munkákról mindig jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyben a palló számát (szádfalazási terv alapján), a palló szelvényét, hosszát és szélességét, a palló veréséhez szükséges ütésszámot és a verőkos súlyát fel kell tüntetni, továbbá általános adatokat (pl. a dolgozók létszáma, munkaideje, felhasznált üzemanyag stb.), a palló süllyedésének mértékét és esetleges egyéb észrevételt (toldás, törés stb.). A vasbeton szádfalakat a II-5. fejezet Szádfalak c. pontja ismerteti, keresztmetszetét, verését, a pallóvég kiképzését és a falsarkok kiképzését a 11-198. ábra tünteti fel. A szervezés során gondoskodni kell a vasbeton szádpallók helyszíni előregyártásáról vagy üzemből történő megrendelésről, a kész vasbeton szádpallók beépítési helyére való szállításáról. A beépítés előtt a vasbeton szádpallókat úgy kell elhelyezni, hogy emeléssel forgatás nélkül befűzhe- tők legyenek. Mozgatásukhoz megfelelő teherbírású mobil darukat kell a beemelés és verés időtartamára biztosítani. A különböző résfalak építéstechnológiáját és ebből adódó szervezési feladatait, az injektált teknős alapozás; építésszervezésének elvi vázlatát és a munkagödörfenék víz alatti betonréteggel való elzárását a II-5. fejezet ismerteti, ugyanúgy, mint a süllyesztett szekrénnyel való alapozás szervezési kérdéseit is. A süllyesztéshez alkalmazott földfejtő gép többnyire markolószerelékkel dolgozhat. A markoló fejtőképességét meghaladó szilárdsági talajrétegeket előzőleg fel kell lazítani, ami különösen a víz alól való kiemelés esetén igen nagy gondot okozhat. Ilyen adottságok esetén kis tömegű lazítást víz alatt búvármunkával, pneumatikus üzemű bontó- kalapáccsal kell megszervezni. A víz alatti bontáshoz újabban hidraulikus forgókotróra szerelt bontó- kalapácsot és irányításához búvárt alkalmaznak. Sor kerülhet irányított lazítórobbantás elvégzésére is. Ha az alkalmazott földfejtő gép hatósugarát meghaladja a szekrény mérete, a gépet a szekrényre épített állványzatra helyezve célszerű üzemeltetni. A kitermelt földet tárolóbunker és szállítószalag közbeiktatásával tehergépkocsival vagy dömperekkel szállítják el. Többszöri ráfejeléssel épített szekrényekhez a gép le- és feljárásához munkahidat kell építeni. Ha a talajvízszint megemelkedése miatt a szekrény körül vízborítás áll elő, a szekrényfal betonozásához szükséges munkaállványt a szekrény köpenyfalára célszerű ráépíteni. Az úsztatott szekrényeket a parton vízzáró betonból előre megépítik, kötése után vízre bocsátják, és elúsztatják a beépítés helyére, ahol lesüllyesztik. A szervezésnél gondoskodni kell az előregyártás helyének a vízre bocsátáshoz alkalmassá tételére (sólyatér), továbbá a szekrény elsüllyesztéséhez alkalmazott leterhelőanyag (víz, kavics) szekrénybe való egyenletes bejuttatásának megszervezéséről és a szekrény süllyesztés közbeni elmozdulása, elúszása elleni kihorgonyzásáról. A mélyalapozásra való kutakat a térszintről, vagy max. a talajvízszint fölött 50 cm mélységig kiemelt munkaárok fenékszintjéről indítják. A kutakból kitermelt és azokba beépítendő anyag mozgatásának szervezésére nagy gondot kell fordítani. Ha mód van rá, célszerű az egy sávban elhelyezett kutak fölé egy vagy több konzolos bakdarut telepíteni, amivel a süllyesztéskor jelentkező folyamatok (ásás, anyagszállítás stb.) gépesíthetők. Mind a szekrény, mind a kút süllyesztésére programot kell készíteni, amelyben a süllyesztés során 679
