György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
III. Építésszervezés
111-96 É PÍTÉSSZERVEZÉS hetők, de költséges üzeműek. Vízépítési munkáknál alkalmazásuk mégis kedvező, mert könnyű áttelepítésük jelentős előnyöket biztosít az építés- vezető számára. Az energiaforrás ismeretében — az építkezés elrendezési tervének ismeretében kell az elosztó- hálózatot megtervezni a fogyasztói berendezések táplálására. Kisebb építkezések részére nagy- vagy közép- feszültségű távvezetékről, transzformátoron keresztül történő elektromosenergia-ellátás esetén a transzformátorból kiinduló több irányú kisfeszültségű elosztóvezeték, ún. nyitott vagy sugaras elosztóhálózat tervezhető. E rendszer alkalmazhatóságának mérlegelésekor figyelembe kell venni a megengedett feszültségeket és a gazdaságosan alkalmazható vezeték-keresztmetszeteket. Nagyobb, kiterjedt építkezéseken gazdaságos és biztonságos üzemet nyújt az ún. zárt vagy körvezetékes elosztóhálózat. Az építkezés hőenergia-ellátása A technológiai hőszükséglet megállapítása részletesebb számítást igényel, melyhez ismerni kell az egyes munkafolyamatok technológiáját, hőtechnikai feltételeit. A leglényegesebb technológiai folyamatok hőigényeit a III-80. táblázat tartalmazza. A hőigény számítása, a vezetékek, szigetelések kialakítása épületgépészeti feladat. A szén- és olajtüzelésű kazánok mellett a téliesített munkahelyeken mind gyakrabban alkalmaznak hőlégfúvó berendezéseket fűtésre, technológiai szárításra 60 000—160 000 kalória/h teljesítménynyel. Az építkezés síírítettlevegő-ellátása Vízépítési munkáknál csaknem mindig szükséges sűrített levegő — mint energiahordozó — biztosítása. A sűrített levegőt az építkezés időtartamától, kiterjedésétől és nagyságrendjétől függően mobil egységekben vagy telepített gépházakban termelik. A gépek általában 5 kp/cm2 üzemi nyomással működnek, a kisgépek, kézi szerszámok 1,5—2,5 kp/cm2 üzemi nyomással működnek. Figyelembe véve a vezetékekben fellépő 1,5—2,0 kp/cm2 nyoIII-80. táblázat Tájékoztató hő- és tüzelőanyag-fogyasztás termelési egységekre Sorszám A fogyasztók megnevezése A melegítés mértéke Mértékegység Hő kcal Gőz kg Szabvány tüzelőanyag kg 1. Kovácsoló munkák a) kovácsműhely mechanikus fújtatóval — 100 kg — — 57-69 b) közönséges kovácstűzhely — kovácsolt vas — — 143 2. Szárazkavics-melegítés, gőzzel- 5 °C-ról + 50 °C-ra 1 m3 24 000 45-50 3. Nedveskavics-melegítés, gőzzel- 5 °C-ról + 50 °C-ra 1 m3 30 000 55-60 4. Jegeskavics-melegítés, gőzzel 5 °C-ról + 50 °C-ra 1 m3 40 000 70-75 5. Vízmelegítés gőzzel + 5 °C-ról + 50 °C-ra 1 m3 50 000 90 6. Szárazhomok-melegítés gőzzel,- 5 °C-ról-{- 50 °C-ra 1 m3 20 000 35-40 7. Bányanedveshomok-melegítés, gőzzel 5 °C-ról + 50 °C-ra 1 m3 25 000 45-50 8. Bányanedveshomok-melegítés, gőzzel- 5 °C-ról + 50 °C-ra 1 m3 30 000 55-60 9. Fagyott talaj melegítése, gőzzel —10 °C-ról +10 °C-ra 1 m3 12 000 22-25 10. Fagyott talaj felolvasztásához, gőztfivel vagy gőzvillával, különös figyelemmel a talaj minőségére és nedvesség- tartalmára —10 °C-ról — 10 °C-ra 1 m3 36 000 50-60 11. Betonszerkezetek gőzölése — 1 m3 200 000 300 12. Betonozás melegben — 1 m3 168 000 260 652
