György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

III. Építésszervezés

m-90

ÉP ÍTÉSSZER VEZÉS

és állványozó (leltári tárgy) felszerelésekkel. Az anyagszükségletet a felhasználások számától függő szorzók figyelembevételével kell megállapítani.

A gépesítést az elvégzendő feladat nagyságának, a várható építési időnek és a munkaerő-ellátottságnak figyelembevételével, az egyes munkafolyamatok (technológiai folyamatok) gépesítési lehetőségeinek figyelembevételével kell megtervezni.

A gépszükségleti kimutatást tehát a munkafolyamatok gépesítési terveiből kell összeállítani. Az alkalmazható gépek típusát és műszaki jellemzőit a III-l. fejezet tárgyalja.

Az építési hely előkészítése

Az építkezés megkezdésének feltételei a mindkét fél által aláírt építési szerződéseken kívül a következők :

— a szerződés visszaigazolása a pénzintézettől (hitelnyitás),

— bontási-építési engedélyek,

— egyéb hatósági engedélyek,

— munkakezdés bejelentése,

— munkaterület átadása-átvétele,

— telekhatár — az építmény kitűzése.

A bank a szerződés bejelentését — felülvizsgálat után — mind a beruházónak, mind a kivitelezőnek tíz (10) napon belül visszaigazolja.

Az engedélyek megszerzése — általában — az építtető feladata. Az építkezést építési engedély, ill. vízjogi engedély nélkül nem szabad megkezdeni.

Egyéb hatósági engedélyek beszerzésével kapcsolatban: járda- és közterület-foglalási engedélyt akkor kell kérni, ha a kivitelező vállalat közterületet, úttestet kíván építőanyaggal, állvánnyal, géppel, felvonulási létesítményekkel elfoglalni. Jár- dafoglalási engedélyt a kivitelező, közterület-foglalást a beruházó még a helyszíni bejárás alkalmával, ill. annak eredménye után kéri a Tanács Építési Osztályától. Ha a közterület-foglalási engedély utca lezárására vagy bármilyen forgalmi korlátozásra is kiterjed, a lezárás időpontját 8 nappal előbb be kell jelenteni a rendőrségnek, a tűzoltóságnak és a mentőknek. Ha az útvonal-korlátozás közlekedési eszközök forgalmát is befolyásolja, a korlátozás időpontját be kell jelenteni az illetékes közlekedési vállalatnak (villamos, autóbusz stb.) is.

Az engedélyeknek az építkezés megkezdéséig a kivitelező birtokában kell lenniük.

Az építési területen levő élőfák kivágására az illetékes Tanács Mezőgazdasági Osztályától kell engedélyt kérni.

Ha az építkezés olyan területen van, amelyen az elmúlt háborúból feltehetőleg robbanóanyag maradhatott a földben, a földmunka megindítása előtt meg kell hallgatni a tűzszerészek véleményét.

Ha a felvonulás céljára olyan területet is igénybe vesznek, mely nem számít közterületnek — pl. szomszéd ház udvara vagy pincéje — az illetékes tulajdonossal bérleti szerződést kell kötni.

A földelszállítás megindítása előtt kérni kell a földdepónia helyének kijelölését az illetékes Tanács Építési Osztályától.

Ha a bérelt közterületen kívül is kell ideiglenes jellegű elektromos vezetéket (oszlopokon) építeni, erre az építtetőnek építési engedélyt kell kérnie.

Lakott területen éjszakai munka végzéséhez írásbeli engedélyt kell kérni az illetékes rendőr- kapitányságtól.

A kivitelező vállalat építési engedélyhez kötött építkezés esetén köteles a munkakezdést 5 nappal előbb írásban bejelenteni az illetékes elsőfokú építési hatóságnak.

A munkahely hivatalos átvételével az építés- vezető birtokába veszi a munkahelyet és ettől kezdve ezen a területen ő rendelkezik. Az ott történtekért ő a felelős.

A munkahely átvételekor jelen kell lennie:

— az építtető megbízottjának,

— a kivitelező megbízottjának (az építésvezetőnek),

— az építési terület birtokosának,

— esetleg a tervezőiroda és a helyi tanács megbízottjának.

Az átadó-átvevő bizottság a helyszínen közösen felvett jegyzőkönyvben rögzíti az adott időpontban az építési területre, az építkezés megkezdésének feltételeire, a kezdést gátló körülményekre vonatkozó fontos adatokat. A jegyzőkönyv az építési napló 1. sz. melléklete lesz.

Az átadás-átvételkor fel kell fektetni az építési naplót.

A kivitelezési munka megkezdése előtt a beruházó köteles gondoskodni a létesítmény kitűzéséről. A kitűzést úgy kell elvégezni, hogy a létesítmény jellemző sarokpontjai, főpontjai vagy főbb irányai, valamint ±0,00 magassági pontja egyértelműen legyenek meghatározva.

A vízszintes és magassági szempontból kitűzött fő pontokat koordinátajegyzéken vagy kitűzési jegyzőkönyvben adja át a beruházó a kivitelezőnek. Ezeket az iratokat az építési napló mellékleteiként kell megőrizni.

646