György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

I. Alapok

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE

1-49

gelye mentén változó keresztszelvényenkénti maximális értékei (i^) a

const.

Vm~1T

képletből számíthatók, az egyes szelvényekben érvényesülő sebessógeloszlást pedig a

egyenlet jellemzi, x a sugár tengelyében a beömlési szelvénytől mért távolságot (1-103. ábra), vs a sugár egy pontjában érvényesülő sebességet, y a sugár tengelyére merőleges irányban mért koordinátát, Y pedig y-nak olyan értékét jelöli, amelynél

1

Az 1-103. ábrán vázolt sebességeloszlás megvalósítása rendszerint ritkán válik szükségessé. A medencék építési céljának megfelelő technológiai szempontok a legtöbbször más, az ábrán vázolttól eltérő — például egyenletes — sebességeloszlás megvalósítását teszik szükségessé. A modellkísérletek eredményei arra mutattak, hogy az egyenletes sebességeloszlás megvalósítását sokszor nagymértékben megkönnyíti az 1-104. ábrán látható, lyuksorokkal és ütközőlécekkel, vagy az 1-105. ábrán feltüntetett, lyuksorokkal és ütközőtárcsákkal ellátott vízbevezetési oldalfalak használata. A leggyakrabban azonban kisminta vizsgálatok alapján

1-104. ábra. Vízbevezetés ütközőlemezes lyuksoron át

1-105. ábra. Vízbevezetés ütközőtárcsás lyuksoron át

5 Vízügyi létesítmények kézikönyve

65

1-103. ábra. Sebességeloszlás nyugvó folyadéktérbe áramló sugárban