György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
III. Építésszervezés
111-66 ÉPÍTÉáSZERVEZÉS E gépek közé a munkaárok vagy munkagödör víztelenítésére szolgáló gépeket és berendezéseket sorolják (III-33. ábra). A merülőszivattyú (III-61. táblázat) a nyíltvíz- tartás ellátására a legkorszerűbb gép, amely köny- nyű kezelhetősége, üzembiztonsága révén háttérbe szorította az eddig e célra alkalmazott különféle szívócsöves szivattyúkat, mivel a szivattyú víz alá merítve is üzemeltethető. A merülőszivattyúk bármelyike az építésnél előforduló mindenfajta víz (szennyvíz, iszapos-homokos talajvíz, csapadékvíz stb.) szállítására alkalmas. Agresszív vizek szállítására alkalmas kivitelben is készítik. Kiegészítő berendezéseként alkalmazható a merülőszivattyúkhoz a meghatározott automatikus vízszint tartására szolgáló úszókapcsoló berendezés (pl. ENP-10). III-33. ábra. A víztelenítés gépei I vákuumos talajvízszint-süllyesztő berendezés; II Siemens’- rendszerű csőkutas talajvízszint-süllyesztő berendezés; III mobil vákuumos talajvízszint-süllyesztő berendezés } A merülőszivattyút minden szerelés vagy rögzítés nélkül, emelőfülénél fogva a talajra, vagy lágy altalajnál, ahol elsüllyedne, állványzatra helyezik, vagy függesztve üzemeltetik. Az egy szivattyútól várhatónál nagyobb szállítómagasság elérésére több azonos teljesítményű szivattyút sorbakapcsolva üzemeltetnek, a szivattyútalpakra szerelhető illesztődarabokhoz csatlakoztatva az előző szivattyú nyomócsövét, vagy a cserélhető lapátkerékkel rendelkezőknél nagyobb emelőmagassághoz valót szerelik be (pl. a Flygt B—2060). A csőkutas talajvízszint-süllyesztő berendezés (III- 62. táblázat) durva szemcséjű és nagyobb áteresztő- képességű talajokhoz alkalmazható, ahol a talajvíz gravitációsan áramolhat a csőkutakba. A berendezés a szivattyúkat tartalmazó gépházból, a szívó fővezetékből és az ahhoz csatlakozó csőkutakból áll és tartozékát képezi a csőkutak süllyesztéséhez szükséges háromláb, fúrókoronák és az öblítővízszivattyú. A fővezetéket a gépház felé legalább 2%-os emelkedéssel vezetik a légzsákok elkerülésére, és tolózárak beiktatásával szakaszolják a meghibásodó vagy tisztítandó részek kikapcsolási lehetősége érdekében. Az egy lépcsőben telepített csőkútrendszer- rel 4—5 m-rel lehet lesüllyeszteni a talajvíz szintjét. Merülő búvárszivattyúk alkalmazásával egylép- \ esős telepítéssel 15 m mélységű depresszió is elérhető. A csőkutak átmérője a talaj áteresztőképességének függvényében 300— 600 mm. Egy gépházra általában 4—20 db kutat telepítenek egymástól mintegy 4,0—6,0 m-re. A mélykutas talajvízszint-süllyesztő berendezésnél merülőszivattyút telepítenek csőkútba. A mély- kutak egyszeri telepítésével megoldható a nagy mélységű (20—24 m) és szűk munkaterű munkagödör víztelenítése, szemben a normál csőkutas megoldással, ami csak több lépcsőben telepíthető. A vákuumkutas talajvízszint-süllyesztő berendezés a talajvizet nehezen leadó talajok talajvízszintjének süllyesztésére szolgáló berendezés (III-62. táblázat). Két főrésze a szivattyúkat magábafoglaló gépház és a tűkutas gyűjtőcső. Működési rendszerében a csőkutastól abban tér el, hogy a talajvíz nem gravitációsan, hanem a talajban keltett légritkítás (vákuum) hatására nyomul be a tűkutakba, majd onnan a gyűjtőcsövön át a vákuumüstbe. Az üstben a levegővel kevert vízből kiváló levegőt a vákuumszivattyú eltávolítja és ezáltal fenntartja a szükséges légritkítást. A stabil, X—820 jelű, egy lépcsőben telepített berendezéssel a talajvízszint A VÍZTELENÍTÉS GÉPEI 622
