György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
II. Vízépítési szerkezetek
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 11-359 ugyan a szulfátredukáló baktériumokat megölnénk, de ugyanakkor a vas anódos oldását az elektrolitban elősegítenénk. Ezért a szulfittartalmú talajban inkább a tanninbevonattal való védekezés vált be. A talajvíz korróziós hatása Általában a magas oxigéntartalmú és a teljesen oxigénmentes vizek agresszívek. Fokozza az agresszivitást, ha az oxigéndús vagy oxigénmentes víz egyúttal lágy is. Agresszív hatásúak a nagy nátrium- vagy káli- um-klorid-tartalmú vizek (100 mg/liter felett). Fékezi a hatást a magas kalcium-hidrokarbonát-tar- talom. Az előbb felsorolt agresszív hatások kapcsolódva is jelentkeznek. A víz agresszivitásának megítélése szempontjából a vegyi vizsgálatnak az alább felsorolt alkotó— szulfát, — nitrát, — nitrit, — klorid, — ammóniák, — mész, — magnézia, — vas, — mangán. részekre kell kiterjednie: — lúgosság, — áll. keménység — változó keménység, — Ph> — szabad szénsav, — kötött szénsav, — oldott oxigén, — szerves anyag, — kénhidrogén, Kémiailag tökéletesen nem agresszívnek minősülő talajvízben is előfordulhat erős korrózió, biológiai agresszivitás következtében (pl. szulfátredukáló baktériumok jelenléte esetén). A talajvíz agresszivitására vonatkozó tájékoztató értékeket a következő táblázat tartalmazza: Agresszivitás gyenge erős igen erős pH-érték 6,5-5,5 5,5-4,5 <4,5 Mészoldó szén-dioxid (C02) mg/1 15-30 30-60 =- 60 Ammónium (NHjf) mg/1 15-30 30-60 =-60 Magnézium (Mg+ + ) mg/1 100-300 300-1500 =-1500 Szulfát (SOJ -) mg/1 200-600 600-2500 =- 2500 A talaj fajlagos ellenállása, agresszivitásának fokozatai és elektromos vezetőképességének megállapítása A talaj fajlagos elektromos ellenállása vagy reciprok értelemben a talaj fajlagos elektromos vezetőképessége azoktól az anyagoktól függ, amelyek a talaj oldatban — mint elektrolitban — az ionokat disz- szociálják és ezáltal elektromos töltések hordozóivá, válnak. Éppen ezért sok esetben a fajlagos elektromos talajellenállás a talaj korrozív hatásának mértékéül használható, továbbá a katódos védelemben az anódcsoportok elhelyezésére is irányadó lehet. A talaj agresszivitása a fajlagos elektromos ellenállás függvényében a következő osztályokba sorolható: Fajlagos ellenállás, fim Igen erősen agresszív talaj-=10 Erősen agresszív talaj 10-30 Agresszív talaj 30-50 Mérsékelten agresszív talaj 50-100 Gyengén agresszív talaj 100-200 Gyakorlatilag nem agresszív talaj =- 200 A csővezeték vonala feletti növénytakaróból is következtetni lehet a talaj fizikai és kémiai sajátosságaira, így többek között a talaj víztartalmára, savanyúságára, lúgosságára és sótartalmára. Ebből viszont következtetéseket vonhatunk le a talaj agresszivitására is. Pl. a vízinövények (nád, sás, káka stb.) a savanyú, a sziki növényzet a glaubersóra stb. enged következtetni. A savanyú lápi talaj különösen veszélyes az acélcsövekre. A talaj agresszivitására következtethetünk az ún. redoxpotenciálból is. A talaj redoxpotenciálját a talajba szúrt platina elektródákkal mérik, a normál hidrogén elekródák- ra vonatkoztatva. A talaj agresszivitásának fokozatai a redoxpo- tenciál függvényében a következők: redoxpotenciál, mV az agresszivitás mértéke O O V e rős 100-200 mérsékelt 200-400 gyenge =-400 nincsen 519
