György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
II. Vízépítési szerkezetek
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 11-299 a működés teljes biztonságát ez esetben két független fékrendszerrel kell biztosítani. Hidraulikus mozgatóberendezések. A modern megmunkálógépekkel szinte tetszőlegesen nagy erőket átadó olajhidraulikus mozgatóberendezések gyárthatók, és ma már 1—2 m lökethosszig széria- gyártásban, 5—15 m lökethosszig egyedi gyártásban készülnek ilyen berendezések, 150—500 mm átmérőjű hengerekkel. A hidraulikus mozgatóberendezés tápegységből, vezetékrendszerből és munkahengerből, mint fő- egységekből állítható össze. A munkahenger közvetlen egyenes vonalú nyomó-, vagy fordított elrendezésben húzóerő átadására alkalmas a mozgatott táblarész és egy fix pont közötti csuklós csatlakozással, így beleesik az amúgy is szükséges táblamozgási térbe, tehát külön helyigénye nincs. A modern berendezésekben a régebbi 25—40 atü nyomás helyett 160 atü névleges és 100—200 atü üzemben kihasznált nyomást alkalmaznak, így a berendezések kisebbek és olcsóbbak lettek. E hatalmas nyomásnak megfelelő csővezetékek, hajlékony csatlakozóelemek, a tápegységben fogaskerék-szivattyúk, szeleprendszerek világszerte elterjedtek. A tápegységben szabványosított méretű alaplemezekre összeépíthető, cserélhető szeleprendsze- ^ rek és szivattyúk igen kis helyet foglalnak el, egy nagy berendezés, mint a kiskörei 225 Mp teherbírású húzott szegmens mozgatóberendezés tápegysége 2 kis írógépasztalnyi térben elhelyezhető. A ma még költséges hidraulikus mozgatóberendezések világméretű elterjedésének oka azonban az 1/3—1/2 hely- és súlyigényen kívül, hogy nagyon alkalmasak távvezérlésre és automatizálásra. Működésüket csak szelepek nyitása és csukása vezérli, ami a szelepekhez kapcsolt elektromágnesek ki-, ill. bekapcsolásával egyszerű elektromos művelettel érhető el. A munkahengerek mozgási sebességét az áramoltatott olajmennyiség szakaszos vagy akár folyamatos változtatásával ugyancsak szelepmozgatási műveletekkel lehet szabályozni. A berendezések üzembiztonsága nagy, hiszen minimális a mozgó elemek száma, azok mindig jól kent térben mozognak, az egylépcsős áttétellel sokkal kevesebbet, mint a megfelelő mechanikus berendezések. Magyarországon a balmazújvárosi Keleti Főcsatorna billenőtáblájának egyoldali mozgatására használtak kísérletként először 150 Mp teherbírású 2 m löket hosszú húzott olaj hidraulikus hengert. Táp- és vezénylőegysége az utólagos kísérleti elhelyezés miatt van szabadtéri szekrényben elhelyezve, a túloldali mechanikus mozgatóberendezéshez viszonyítva jól látható a méretcsökkenés. Mind a kiskörei hajózsilip, mind a Sió torkolati mű hajózsilipje 2—2 támkapupárját vízszintes hidraulikus munkahengerek mozgatják. Ugyanez a helyzet a 4—4 tiltóval, ill. a halzsilip és angolnafogó 2—2 tiltójával, függőleges elrendezésben. Ezek 45, ill. 30 Mp teherbírásúak, 2,3 , ill. 2 m löket- hosszal. A tiltók az azonos oldali támkapuszárny- nyal azonos tápegységhez vannak kapcsolva. A támkapuk, ill. a tiltók zárt helyzetében túlnyomás kialakulását nyomáshatároló szelep gátolja meg; a nyitott támkapuszárnyak megfogását a kifolyó olajkör lezárásával biztosítják. A kiskörei duzzasztó 11,3x24 m-es billenő táblás szegmensének elrendezését mutatja a 11-298. és 11-324. ábra. Itt a szegmenst, karjához csuklósán csatlakozva, kétoldalról 1—1 225 Mp teherbírású, 5 m lökethosszú hidraulika mozgatja, amelyek 2 cm-en belüli együttfutása elektromosan biztosítottJ A két helyen csapágyazott billenőtáblát középen egyetlen 190 Mp teherbírású, 2,5 m löketű hidraulika mozgatja. Ennek tábláié olajvezetéke a szegmens testen és karon van rögzítve, hajlékony vezetékkel bújik át a szegmenscsukló és csaptámasz belsejében és vezet fel a pillér gépkamrájában elhelyezett tápegységhez (11-325. ábra). A Sió duzzasztó szegmens kétoldali mozgató hidraulikájának elrendezését a 11-311. ábra mu-; 11-324. ábra. Hidraulika munkahengere (Kisköre). Belső átmérő 450, lökethossz 5100 mm, teherbírás 250 kN 459
