György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
I. Alapok
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 1-27 1-20. táblázat Négyszögszelvényű cső tolózárának veszteségi tényezői f/F 0,0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 1' oo 193 44,5 17,8 8,1 4,0 2,1 1,0 0,4 0,1 0 1-21. táblázat Zárócsap veszteségi tényezői ő° 10 20 30 40 50 60 70 82 1/8 t F 0,85 0,69 0,54 0,39 0,25 0,14 0,10 0,0 0,29 1,56 5,47 17,3 52,6 206 486 oo Visszacsapószelep (1-51. ábra) veszteségi tényezőit az 1-22. táblázat, a kettős hengeres csőzáró (1-52. ábra) veszteségi tényezőit az 1-23., a Johnson- zár (1-53. ábra) veszteségi tényezőit pedig az 1-24. táblázat tartalmazza. Nem permanens vízmozgás csőben. A csőhálózatot vízzel ellátó rendszer — szivattyútelep, tározó, víztorony stb. — működésének módosulása a hálózatból kivezetett vízhozamok időbeli, valamint hely szerinti változása következtében a csőben többféle vízmozgás keletkezhet. Ha a csőben levő víz mozgását jellemző mennyiségek az idő függvényében változnak, a csőbeli vízmozgás nem permanens. Ilyen vízmozgás keletkezik például akkor, amikor a esőben mozgó víz útját hirtelen elzárják, vagy amikor a vízhozamot hirtelen megnövelik. Mindkét esetben nyomáshullám keletkezik, amely, ha gerjesztést nem kap, pulzálva csillapodik. Ez a vízlökésnek nevezett jelenség a gyakorlatban rendszerint vízvezetékekhez, turbinákhoz vezető nyomócsövekben stb. keletkezik. A zárás, illetve a nyitás következtében a vezetékben a nyomás a hidrosztatikai nyomás környezeté1-51. ábra. Visszacsapó szelep vázlata 1-22. táblázat Visszacsapó szelep veszteségi tényezői 6° 15 20 30 45 60 70 í' 90 62 30 9,5 3,2 1,7 1-52. ábra. Kettős hengeres csőzáró vázlata 1-53. ábra. Johnson-féle csőzáró vázlata 43 1-50. ábra. Zárócsap vázlata