György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

I. Alapok

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE

1-27

1-20. táblázat

Négyszögszelvényű cső tolózárának veszteségi tényezői

f/F

0,0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

0,7

0,8

0,9

1,0

1'

oo

193

44,5

17,8

8,1

4,0

2,1

1,0

0,4

0,1

0

1-21. táblázat

Zárócsap veszteségi tényezői

ő°

10

20

30

40

50

60

70

82 1/8

t

F

0,85

0,69

0,54

0,39

0,25

0,14

0,10

0,0

0,29

1,56

5,47

17,3

52,6

206

486

oo

Visszacsapószelep (1-51. ábra) veszteségi tényezőit az 1-22. táblázat, a kettős hengeres csőzáró (1-52. ábra) veszteségi tényezőit az 1-23., a Johnson- zár (1-53. ábra) veszteségi tényezőit pedig az 1-24. táblázat tartalmazza.

Nem permanens vízmozgás csőben. A csőhálózatot vízzel ellátó rendszer — szivattyútelep, tározó, víztorony stb. — működésének módosulása a hálózatból kivezetett vízhozamok időbeli, valamint hely szerinti változása következtében a csőben többféle vízmozgás keletkezhet.

Ha a csőben levő víz mozgását jellemző mennyiségek az idő függvényében változnak, a csőbeli vízmozgás nem permanens. Ilyen vízmozgás keletkezik például akkor, amikor a esőben mozgó víz útját hirtelen elzárják, vagy amikor a vízhozamot hirtelen megnövelik. Mindkét esetben nyomáshullám keletkezik, amely, ha gerjesztést nem kap, pulzálva csillapodik. Ez a vízlökésnek nevezett jelenség a gyakorlatban rendszerint vízvezetékekhez, turbinákhoz vezető nyomócsövekben stb. keletkezik.

A zárás, illetve a nyitás következtében a vezetékben a nyomás a hidrosztatikai nyomás környezeté1-51. ábra. Visszacsapó szelep vázlata

1-22. táblázat

Visszacsapó szelep veszteségi tényezői

6°

15

20

30

45

60

70

í'

90

62

30

9,5

3,2

1,7

1-52. ábra. Kettős hengeres csőzáró vázlata

1-53. ábra. Johnson-féle csőzáró vázlata

43

1-50. ábra. Zárócsap vázlata