György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

I. Alapok

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 1-25 Ha a cső széles tartályba torkollik, |4=1. Az energiaveszteség hirtelen szelvénynövekedés esetén a Borda—Oarnot-féle képletből számítható. A nedve­sített terület hirtelen növekedésekor érvényesülő energiaváltozási viszonyokat az 1-43 44. ábra szemlélteti. Ha a nedvesített terület fokozatosan növekedik, vagyis diffúzor esetén az energiaveszteség a Flieg- ner- féle ÍF„ \2 v2 sinő­képletből számítható. Fí a kisebb, F,, a nagyobb nedvesített terület, ö a bővülési szöget jelöli (1-45. ábra). Ha a keresztszelvény területe hirtelen csökken, a veszteségi tényező (|4), a Weisbach által összeállí­tott 1-16. táblázatból vehető. Fokozatos szelvényszűkülés esetén a veszteségi tényező a képletből számítható. Ha <5 értéke kicsi, |4 közelítő értéke a képletből számítható. Az 1-46. ábrának megfelelően F1 a cső kisebb, d) átmérőjének megfelelő, F2 a na­gyobb, d„ átmérőjéhez tartozó nedvesített terület, A az Fy nedvesített területű, egyenes cső súrlódási tényezője, ö a szűkítés szöge, l a szűkület hossza. e) A zárószerkezetek által okozott energiaveszte- ség egyéb tényezőkön kívül függ a csőzáró szerke­zeti megoldásától. Ha F az elzárandó cső kereszt­1-41 -=- 1-42. ábra. Néhány csőidom irány változási té­nyezője 1-43 + 44., ábra. Az energiaviszonyok a nedvesített terület hirtelen növekedésekor 1-16. táblázat A hirtelen szelvénycsökkenéskor keletkező veszteséget jellemző |4 tényező néhány értéke *J*x 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 0,36 0,34 0,31 0,28 0,22 0,16 0,11 0,05 0,015 0,0 41

Next

/
Thumbnails
Contents