György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

I. Alapok

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE

1-25

Ha a cső széles tartályba torkollik, |4=1. Az energiaveszteség hirtelen szelvénynövekedés esetén a

Borda—Oarnot-féle képletből számítható. A nedvesített terület hirtelen növekedésekor érvényesülő energiaváltozási viszonyokat az 1-43 44. ábra szemlélteti.

Ha a nedvesített terület fokozatosan növekedik, vagyis diffúzor esetén az energiaveszteség a Flieg- ner- féle

ÍF„ \2 v2 sinőképletből számítható. Fí a kisebb, F,, a nagyobb nedvesített terület, ö a bővülési szöget jelöli (1-45. ábra).

Ha a keresztszelvény területe hirtelen csökken, a veszteségi tényező (|4), a Weisbach által összeállított 1-16. táblázatból vehető.

Fokozatos szelvényszűkülés esetén a veszteségi tényező a

képletből számítható. Ha <5 értéke kicsi, |4 közelítő értéke a

képletből számítható. Az 1-46. ábrának megfelelően F1 a cső kisebb, d) átmérőjének megfelelő, F2 a nagyobb, d„ átmérőjéhez tartozó nedvesített terület, A az Fy nedvesített területű, egyenes cső súrlódási tényezője, ö a szűkítés szöge, l a szűkület hossza.

e) A zárószerkezetek által okozott energiaveszte- ség egyéb tényezőkön kívül függ a csőzáró szerkezeti megoldásától. Ha F az elzárandó cső kereszt1-41 -=- 1-42. ábra. Néhány csőidom irány változási tényezője

1-43 + 44., ábra. Az energiaviszonyok a nedvesített terület hirtelen növekedésekor

1-16. táblázat

A hirtelen szelvénycsökkenéskor keletkező veszteséget jellemző |4 tényező néhány értéke

*J*x

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

0,7

0,8

0,9

1,0

0,36

0,34

0,31

0,28

0,22

0,16

0,11

0,05

0,015

0,0

41