György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

II. Vízépítési szerkezetek

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE

11-177

Vasbeton keresztmetszet (e részlet), mint (103)

N Ne

°10~ °20—

al0 + Tv^l =*■ ahH

a feltételezett megnyíló repedés hossza

a = 2/3d

°i = °io + VA

(109)

100X

H- 2

(110)

F =—

(111)

aaH

^b2 = °2 ~ y v^2

(112)

Fentiekben: y a víz fajsúlya (1,00 Mp/m3); F a keresztmetszet területe; K a keresztmetszeti modulus

í— = K cm3, a négyszög esetén 1,0 m hosszú falnál;

F = lOOd, K

100d2\

ß

. Általában a számításokat

II-153. ábra. Súlytámfalakban ébredő főfeszültségek

«)

1,0 m hosszú falra szokás elvégezni.

Az ábrákon az alap kialakítása, az alapgödör- kiemelés, az elcsúszás és billenés miatt kedvező, idealizált metszetet tüntet fel, bár esetről-esetre a helyszíni adottságok és más körülmények befolyására más és más alakú is lehet.

A súly támfalak jellemző igénybevétele az excentrikus nyomás. A főfeszültségek — síkbeli feszültségi állapot feltételezésével — a II-153a ábrán vannak feltüntetve.

Falazatnál, ha a nyomó-, ill. húzófeszültségek az átmenő habarcs házagsíkjára emelt merőlegestől a = 10°-nál nagyobb értékkel tér el. (b részlet) a szabványban megadott erfH határfeszültséggel szemben csak az alábbi redukált határfeszültséget szabad figyelembe venni.

„nyomás” afa = 0,5cr,a(l + cos2 a) (113) „húzás” fffji = 0,05cr,H cos2 a (114)

B) Vasbeton támfalak (11-154. ábra). Lényegében olyan „feloldott” szerkezetek, amelyekben az állékonysághoz szükséges súlyt csak kis részben a vasbeton szerkezet biztosítja, míg a többit maga a megtámasztott föld szolgáltatja. Jellemző alakja az ábra a részlete szerinti homlok és talplemezből álló szögtámfal. Ez a típus 2—3 m magasságon felül már nem gazdaságos és inkább a b és c részlet

11-154. ábra. Vasbeton támfalak

szerinti bordás szerkezetek a célravezetőbbek. A bordás falaknál is helyes a felső 1,0—1,50 m magas részt csak borda nélküli homlok-lemezként kialakítani, ami a közvetlenül a fal mögötti (vezetékek, darupályák stb.) létesítmények szempontjából kedvező. A vízszintes hosszbordák a nagy lemezfelületek felbontása folytán, gazdaságosak és egyben a lemezre ható földnyomást csökkentik (11-155. ábra a részlet). A talplemez a terhet vagy a 11-155. ábra c részlete szerint mint konzol, vagy a 11-154. ábra b és c részlete esetében, mint bordás lemez viseli.

A homlokfal és az alaplemez, mint a bordák között rugalmasan megtámasztott lemezek működnek. A lemezek pontos számítása, támfalaknál a „földnyomás” számításában a gyakorlatban kikü- szöbölhetetlen pontatlanságok miatt nem indokolt. Ezeket mint több támaszú lemezeket az ismert táblázatok alapján kiadódó igénybevételekre kell méretezni. A hosszbordákat a szokott módon, mint több támaszú tartókat kell számítani. A főbordák excentrikusán nyomott konzolok. Ezek általában a szokásos egyenes hátsó kialakítással, beton méreteikben túlméretezettek, ami a repedéskorlátozás szempontjából kedvezőtlen. Ezért a főbordákat a

11-154. ábra b és c részlete szerinti tört vonalazással

22 vízügyi létesítmények kézikönyve

337