György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
I. Alapok
1-20 ALAPOK a Boussinesq-kepletben szereplő jeleket az 1-31. ábra értelmezi, amelyek szerint w a lökéshullám haladási sebessége, v a mederben permanens állandó vízmozgáskor érvényesülő középsebesség, g a nehézségi gyorsulás, h a permanens állandó (az eredeti) vízmozgáshoz tartozó vízmélység, h' a megnövekedett vízmélység, * a vizsgált mederszakasz tengelyének irányában mért hosszúság, __V_____ i^ V V c V 1-31. ábra. Vázlat lökéshullám terjedési sebességének számításához A Boussinesq-féle képletek folyásirányban mozgó pozitív lökéshullámokra vonatkoznak. Kis lökéshullámok esetén a második Boussinesq- féle képlet a w = Ygh képletté alakul. Használatos a pozitív lökéshullámok terjedési se* bességének kiszámítására a w = v + y g(h+Ah) Scott—Bussei-féle képlet is. Jelöléseinek értelme megegyezik a Boussinesq-képlet jelöléseinek értelmével. A lökéshullám frontjának ellapulását jellemző /i2/áj viszonyszám a Stevenson-iéle képletből számítható. hl az eredeti (a még el nem lapult), h2 az ellapult lökéshullám magassága, b az eredeti víztükörszélesség, B a kezdeti szelvénytől y távolságra levő helyen mérhető víztükörszélesség, y a vizsgált szelvény távolsága a kezdeti szelvénytől. A nem permanens mozgás egyéb eseteit — az árhullámok levonulását, a felszíni hullámok mozgását stb. — az irodalom tárgyalja. Vízmozgás csövekben Permanens vízmozgás csövekben. A csövekben lejátszódó permanens vízmozgások hidraulikai szempontból két csoportra, a nyomás alatti, valamint a szabad felszíni (a gravitációs) vízmozgások csoportjára bonthatók. Szabad felszínű, gravitációs mozgásokra értelemszerűen ugyanazok a megfontolások vonatkoznak, mint a medrekben lejátszódó permanens mozgásokra. A csövekben lejátszódó nyomás alatti vízmozgásokat a Q = Fv kontinuitási egyenlet és a , , < ,Po _ z„ + ~ H— — z 2 g y általánosított Bernoulli-egyenlet jellemzi. Q vízhozamot, F nedvesített területet (átfolyási szelvényt), v középsebességet jelent, z0 a tartályban levő vízszint hasonlító sík feletti magasságát, v0 a tartályban mozgó víz sebességét, p0 a tartályban levő víz felszínére ható nyomást, y a víz fajsúlyát, g a nehézségi gyorsulást, Aze pedig az energiaveszteséget jelöli (1-32. ábra). Ha a Po-P y kifejezés a viszonylagos nyomás és a jele pr, a csőben mozgó víz középsebessége a 2 g H-—-Z(Aze) y képletből számítható. Itt H~Z° Z + 2g ’ vagyis a B pontbeli, az érkező víz sebességének figyelembevételével számított nyomómagasság. v ismeretében a szállítható vízhozam, illetve a fentebbi képletből az adott vízhozam szállításához szükséges nyomómagasság (nyomáskülönbség) meghatározható, ha ismertek a v kiszámítására az előzőkben felírt összefüggésekben szereplő mennyiségek. Közülük a v, illetőleg a pr közül az egyik rendszerint adott, a számítás feladata a másik mennyiség meghatározása. A H, a q és a y megállapítása 36