György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
II. Vízépítési szerkezetek
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 11-171 A beton Erugalmassági tényezői (vasalatlan) 11-134. táblázat A beton szilárdsági jele B 50 B 70 B 100 B 140 B 200 Az MSZ 4720 szerinti minősítési érték, Kmin, kp/cm2 35 50 70 100 140 Ebo, kp/cm2 80 000 110 000 140 000 180 000 230 000 11-135. táblázat A beton J3b alakváltozási tényezői (vasalatlan) A beton szilárdsági jele B 50 B 70 B 100 B 140 B 200 Az MSZ 4720 szerinti minősítési érték, Kni\n> kp/cm2 35 50 70 100 140 <p\ 2,9 2,6 2,3 2,0 1,7 Ebt, kp/cm2 csak rövid idejű terhek esetén 45 000 65 000 90 000 120 000 160 000 Ebt, kp/cm2 csak rövid idejű terhek esetén 20 000 30 000 45 000 60 000 80 000 I ló, de annak anyagánál kisebb szilárdságú részeket nem szabad beleszámítani. A betonszerkezeteket általában a húzószilárdság figyelembevétele nélkül kell számítani. Amennyiben a húzószilárdságot mégis figyelembe veszik, minden olyan hatást figyelembe kell venni, ami húzást okozhat, és a terven elő kell írni a munkahézag nélküli betonozást. A mértékadó főfeszültségek nem haladhatják meg a beton vonatkozó határfeszültségét. 11-136. táblázat A betonok határfeszültségei (vasalatlan) A beton szilárdsági jele B 50 B 70 B 100 B 140 B 200 Az MSZ 4720 szerinti minősítési érték, Amin, kp/cm2 35 50 70 100 140 Nyomó-határfeszültség, otn, kp/cm2 17 25 35 50 70 Húzó-határfeszült- ség, OhH, kp/cm2 1 2 3 5 7 A határ igénybevételt teljesen a vasbeton oszlop számításával megegyező módon, z1e0, zlet figyelem- bevételével kell megállapítani. Eltérés, hogy az ott szereplő h helyett ht, azaz a terv szerinti keresztmetszet szélsőszál távolságát kell venni a vizsgált sík/\pj /\ p. nak megfelelő irányban. Az ott ismertetett ——7----h táblázat is használható. A kihajlási l0 hosszat pedig az alábbiak szerint kell számítani (11-147. ábra): Két végén rögzített megtámasztású falak és pillérek esetében l0 a megtámasztások közti távolság (a részlet). Több nyílású merevítetlen épületnél l0- l,25m0, egynyílású merevítetlen épületnél l0 = — l,5öm0, ahol m0 az emeletmagasság (6 részlet). Szabadon álló pillérek és falak esetében, ha a teher a fal tetején hat (0 = 2m0; ha a nyomóerő csak önsúlyból származik l0 = l,2m0 (c részlet). Boltozatoknál l0 = 0,4l (d részlet). Rugalmas befogott pillér a vasbeton oszlopnál ismertetett módon számítható. Fal, pillér akkor tekinthető rögzítettnek, ha a csatlakozó szerkezet: a) elfordulás és elmozdulás ellen biztosított alap331
